Hoffmann Rózsa már beiktatása óta hangoztatja, hogy meg fogják szigorítani az érettségi követelményeket. 2010 augusztusában lapunkban tarthatatlannak nevezte, hogy “míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is”.
Úgy tűnik, mostanában ért be az elképzelés. A kormányzati honlapon csütörtökön jelent meg az érettségiről szóló új jogszabálytervezet. Ez a vizsgarendszer – valóban régen aktuális – racionalizálását célozza, többek között a vizsgatárgyak számának csökkentésével, az előrehozott vizsgák lehetőségének szűkítésével, illetve az érettségi követelményszint megemelésével.
Ez utóbbi abból áll, hogy nehezebb lesz a kettest elérni. Eddig egy adott teszten elért 20 százalék már elégségest ért, két év múlva már 25 százalék kell ahhoz, hogy „görbüljön a jegy”. A többi érdemjegy megszerzésének követelménye viszont nem változik. Hármast, négyest és ötöst a diák ugyanúgy 40, 60, 80 százaléktól kaphat a középszinten, és 33, 47, 60 százaléktól emelt szinten. Mint eddig. Az elképzelés tehát csak az alsó küszöböt változtatja meg, ez mérési-értékelési szempontból nem tűnik túl szakszerűnek. Másrészt a százalékpont önmagában semmit nem mond. Nem mindegy például, hogy az emlegetett európai 50 százalékot milyen nehézségű teszten kell elérni. Elképzelhető olyan vizsga, ahol a 20 százalékot nehezebb elérni, mint egy másikon a 25-öt vagy akár az 50-et. Az emelt szintű vizsgán sem ugyanannyit ér a 20 százalék, mint a középszintűn.
Az érettségi rendszer felülvizsgálata már évek óta napirenden van, de máig nincs tisztázva, mi alapján vethető össze az emelt és a középszintű. Erre a méréselméleti problémára az új tervezet sem válaszol. A vizsgatárgyak csökkentése szintén már fél évtizede téma, 2008-ban például csak 19 olyan vizsgatárgy volt, amit az érettségizők több mint egy százaléka választott a matúrán, és a 189 (!) tárgyból 116 olyan volt, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Olyan extrém vizsgákat is ki kellett dolgozni milliókért, mint például a bolgár nyelvű testnevelés. A választható tárgyakat azóta már csökkentették egy körben, most további csökkentés várható.
Az előterjesztés azt javasolja ugyanis, hogy a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak száma is csökkenjen. A javaslat szerint a jelenlegi 24 idegen nyelv helyett hat világnyelvből (angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol), latinból és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet majd idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. Van olyan tárgy viszont, ami bekerül a választható vizsgák közé, pszichológiából először 2015 tavaszán lehet maturálni.
Az érettségi rendszer átalakításáról szóló, kormany.hu oldalon közzétett javaslatot május 3-ig lehet véleményezni.
