Az adóhatóság tapasztalatai szerint a kora reggeli és a késő esti órákban végzett ellenőrzések során bukott le a legtöbb, zömében szezonális terméket kínáló árusító: a problémát visszatérően a számla- és nyugtaadás elmulasztása jelentette – számolt be a Hír TV.
A húsvéti ünnepeket megelőző kiemelt ellenőrzését március 26. és április 6. között végezte a fogyasztóvédelem. A nagyobb bevásárló-központok mellett a vásárcsarnokokban és piacokon is megjelentek a revizorok, hiszen a legtöbb figyelmet az ilyenkor szokásos élelmiszerek minőségére, árazására koncentrálták.
“A sonkák már valóban a sonka irányába hajaznak, tehát igazából, amit árulnak, az már nagyrészt megfelel a valóságnak. Az a nagyon rossz árú és minőségű dömping, ami volt az elmúlt 5-6 évben, ez már nem tapasztalható” – mondta Szopka Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének igazgatója.
A megyei igazgató szerint az a jellemzőbb, hogy a lejárt szavatosságú magyar termékeket az ország keleti felében próbálják eladni, míg a nyugati megyékben inkább a külföldről behozott, de gyengébb minőségű áru kerül a polcokra.
“A fogyasztók megnézik, mik azok a termékek, amiket megvásárolnak, milyen minőségben, milyen mennyiségben, és mennyit hajlandóak fizetni ezekért a termékekért. Az árfeltüntetéssel sokszor az a gond, hogy két árcédula szerepel egy dolgon, illetőleg főleg az akcióknál nem egyértelmű, hogy most a terméknek mennyi az ára. Ami ki van rakva, az a tényleges ára, vagy az már a csökkentett árát jelent.” –tette hozzá Szopka Zsolt.
“Akik hirtelen, az ünnephez kötődve szeretnének nagyobb bevételre szert tenni, ők azért jobban próbálkoznak” – árulta el Kovács Mária, a NAV regionális főigazgatóságának főosztályvezetője.
Az adóhatóság nyugat-dunántúli ellenőrzései alapján a számla és nyugtaadás elmulasztása a vizsgált kereskedők 20 %-ánál, tehát minden ötödik vállalkozónál volt jellemző az elmúlt két hétben. Az ellenőrzött üzletek 7 %-a bukott le fekete foglalkoztatáson, és ennek a fele volt, ahol az eladott áru eredete vagy minősége volt megkérdőjelezhető.
“A munkaidőn túli, tehát a kora reggeli, vagy a késő esti órákban, éjjel végzett ellenőrzések esetén gyakoribban a mulasztások, hiszen nem számítanak az adóellenőrökre az adózók. Egyébként a folyamatos tevékenységet végző adózóknál jóval jobb a jogkövető magatartás, mint például a szezonális terméket árusítóknál” – hangsúlyozta Kovács Mária.
A régióban mindössze egy esetben került sor üzletbezárásra. Ahol a számla és nyugtaadást elmulasztották, vagy nem a valós értékről állították ki a számlát, ott a bírság egymillió forintig terjedhet, ugyanez igaz a be nem jelentett alkalmazott esetében. Igazolatlan eredetű árunál az áru értékének 40 %-ig, de magánszemély adózó esetén legalább 200 ezer forint, nem magánszemélynél pedig 500 ezer a mulasztási bírság felső határa.
