Az esztergomi politikai harcok (a lassan kétéves állóháborúról többször írtunk lapunkban) egyik fejezeteként decemberben a parlament elfogadta a lex-Esztergomként elhíresült törvényt. Ennek lényege, hogy – „a város polgárai közszolgáltatásokkal való ellátásának maradéktalan biztosítása érdekében” – az állam január 1-jével átvett 11 intézményt: hét iskolát, egy kollégiumot, valamint a Balassa Múzeumot, és a Vaszary Kolos Kórházat. A jogszabály szerint ezen intézmények fenntartói joga mellett, azok teljes vagyona és a tartozásai is az állam kezébe kerültek.
E lépésnek, mint lapunknak kifejtette, először tulajdonképpen meg is örült Tétényi Éva polgármester, hiszen valóban nagy terhet jelentett a városnak az intézményfenntartás. Emlékeztetett arra, hogy az állam tavaly decemberben éppen azzal a “szlogennel” vette át az önkormányzati intézményeket, hogy ezzel megsegítsék Esztergomot. Igen ám, de az állami büdzsé havonta 80-90 millió forinttal terheli le azóta is a város – egyébként is kétségbeejtően szűkös – számláját. (Februárban kiderült, hogy nincs is a város számláján ennyi pénz.) Először valamilyen technikai hibára gyanakodott mindenki, de Matolcsy György egy, a költségvetési törvényt módosító javaslata tisztázta a dolgot: Esztergomot idén összesen 1,18 milliárd forint befizetésére kötelezi az állam a város által már átadott intézmények után.
A – Fidesz-KDNP-n kívül gyakorlatilag minden párt és civil szervezet által támogatott – független polgármester az FN24 kérdésére elmondta, hogy a 11 esztergomi intézmény tavalyi fenntartói költsége összesen mintegy másfél milliárd forintra rúgott. Ennek – intézménytől függően – a felét fizette normatíva formájában az állam, a másik felét, 7-800 milliót a város állta. Most az a helyzet, hogy az intézmények teljes – több milliárdos – vagyona már az államé, a fenntartás kötelezettsége szintén, de Esztergomnak ezen túl 3-400 millióval több pénzt kell fizetnie. Tétényi szerint ez olyan, mintha valakitől elvennék a lakását, oda kijelölnek egy bérlőt, ám továbbra is a korábbi tulajdonosnak kellene fizetnie a rezsit, sőt még főznie is kellene az új lakónak.
A közoktatási intézmények fenntartása az Oktatáskutató Intézet által nemrégiben kiadott Jelentés a közoktatásról 2010 szerint 2009-ben országosan 872,5 milliárd forint volt. Ennek több mint egyötödét az – új törvények szerint is a településeknél maradó – óvodák fenntartására fordították, de így is 685,5 milliárd forintba került az iskolarendszer, amelynek több mint felét, 430 milliárdot az önkormányzatok állták. (Ezekbe az adatokba nem tartozik bele az alapítványi és egyházi iskolafenntartók további mintegy 100 milliárdos tétele. )
Nyilván a különböző anyagi helyzetben lévő települések fenntartói különböző mértékben járultak hozzá a fenntartáshoz, a kistelepülések alig tudtak pénzt fordítani az oktatási intézményekre, a nagyobb települések pedig jóval több mint felét fizették az iskolák összköltségeinek. Ha azonban az „esztergomi modellt” vesszük alapul, akkor összességében az eddigi 430 milliárd helyett – miután einsatndolta az iskolákkal kapcsolatos elképesztő nagyságrendű települési vagyont – mintegy 600 milliárddal fogja leterhelni az önkormányzatokat 2013 januárjától az állam.
Esztergom az intézkedéssel mindenesetre valószínűleg egy újabb adósságrendezés elé néz, amit most maga az állam idéz elő. Ha a módszer nem változik, akkor amellett, hogy kiüresedett feladatrendszerrel, vagyonától megfosztva működhet a jövőben, az egész magyar önkormányzati rendszer a kerülhet adósságrendezési eljárás alá. Hacsak a jogszabály nem egy újabb lex-Esztergom, és az általános államosításra más szabályokat hoz a parlament.
Ebben hangsúlyozza, hogy az esztergomi intézményeket nem tulajdonba vette az állam, hanem csak a fenntartást vette át.
A Tétényi Éva által említett adatokkal kapcsolatban pedig azt írta, hogy
az intézményekre jutó összes működési kiadás tavaly 2,06 milliárd forint volt, “amellyel szembe figyelembe vételre került 80 millió forint működési bevétel, 968 millió forint normatív állami támogatás, valamint 1 milliárd 13 millió forint egyéb önkormányzati forrás, ide értve a közvetlenül feladatmutatóhoz nem köthető állami támogatást is”. A fennmaradó 106 millió forint a kórház működtetési költségeihez biztosít hozzájárulást. Zárszámadási rendelet, valamint a kincstárhoz benyújtandó adatszolgáltatás hiányában a számok csupán becsült adatok.
A képviselő szerint egyébként a város 2012. évre jelentősen drágább költségvetést állított össze – természetesen megmaradt intézményeit tekintve – mint azt 2011-ben tette. Megmaradt intézményeit, illetve polgármesteri hivatalát több mint 1 milliárd forinttal drágábban tervezi üzemeltetni, mint ahogy azt tavaly ilyenkor tervezte. Azokat a szükséges ésszerűsítési intézkedéseket, melyeket meg kellett volna tennie – kiadási előirányzataiból – úgy tűnik, hogy nem tette meg. “Abban sem tudunk segíteni, hogy bevételeit tekintve pesszimizmusából felrázzuk. Helyi adó és gépjárműadó előirányzatait igen borúlátóan tervezte, közel negyed milliárddal kevesebbre, mint ahogy a 2011. évit lezárta”.
