Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések több esetben “egyértelműen nem átmeneti jellegű” szabályokat tartalmaznak. A jogállamiság érvényesülése szempontjából problémás az átmeneti rendelkezések “bizonytalan jogforrási státusza” is. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések – az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve – önmagukat az alaptörvény részének minősítik – véli az alapvelő jogok biztosa.
Az ombudsman szerint súlyos veszélyeket jelentene, ha az átmeneti rendelkezések alapján meghozott törvények magával az alaptörvénnyel kerülnének ellentmondásba. Márpedig a rendelkezések több cikke nem felel meg az átmenetiség követelményének.
A formai kifogásokon és elvi problémákon túl Szabó Máté szerint tartalmi alkotmányossági aggályok is felvethetők a rendelkezésekkel szemben.
Ez az első olyan alkalom, hogy az ombudsman állampolgári beadványra alapozottan kezdeményez utólagos normakontrollt. Halmai Gábor alkotmányjogász februárban fordult az ombudsmanhoz. Azért kényszerül erre a lépésre, mert január 1-je óta magánszemély absztrakt normakontrollra irányuló indítványt közvetlenül nem terjeszthet az AB elé.
Az ombudsmani hivatal közleménye szerint beadványában azt kérte a biztostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az átmeneti rendelkezések egyes cikkeinek megsemmisítését, mivel szerinte azok ellentétesek az alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződésekben foglaltakkal. A beadvány több elvi problémát is felvetett, amelyeket a biztos megalapozottnak talált, és soron kívül kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
