Belföld

Kertész nem azért nem díszpolgár, mert zsidó

„Magyargyalázása” miatt vonták vissza Kertész Ákos fővárosi díszpolgári címét, és nem azért, mert zsidó – közölte a Fidesz fővárosi frakciója.

Kapcsolódó cikkek

Visszautasította az antiszemitizmus és a zsidóellenes érzelmek vádját Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője kedden az MTI-nek nyilatkozva, hangsúlyozva, hogy Kertész Ákos budapesti díszpolgári címe visszavonásának semmi köze nincs az író vallásához, származásához. Ezzel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keddi nyilatkozatára válaszolt, amelyben a szervezet azt állította, hogy „a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva” fosztotta meg a nyolcvanéves írót díszpolgári címétől.

Németh Zoltán, a díszpolgári cím visszavonásáról szóló tavaly szeptemberi indítvány egyik előterjesztője az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: a döntésnek semmi köze nem volt Kertész Ákos vallásához és származásához Mint felidézte, korábbi érvelésük szerint “Kertész Ákos nem méltó arra, hogy továbbra is a főváros díszpolgára maradjon, érdemtelenné és méltatlanná vált azon magyargyalázó kijelentései után, amelyeket az Amerikai Népszavában megjelentetett”. A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője úgy vélekedett: az író soraival minden magyart megsértett, beleértve a keresztényeket, a zsidókat és a vallásukat nem gyakorlókat.

A Kossuth-díjasKertész avaly augusztusban az Amerika Népszavának többek között arról írt, hogy „A magyar genetikusan alattvaló”. Később ezt a mondatát visszavonta, ám Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról, bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget. A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.

A 80 éves, Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap közölte, hogy Kertész Ákos február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért. Döntését azzal indokolták, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után “politikai hecckampány” indult és a kormánypárti sajtó is támadta őt, aminek következtében Kertész Ákost állandó fizikai zaklatások, fenyegetések érték, az életét veszélyben érezte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik