A „demokratikus ébredés” 2011-ben következett be, amikor az Arab Tavasz forradalmi hullámai elérték Európát, utat engedve a mozgalmak kibontakozásának. A követők úgy gondolják, a kialakult demokratikus intézmények nem képesek az állampolgárok érdekeinek képviseletére, így – szociális mozgalomként aposztrofálva magukat – békés tüntetésekkel próbálják felhívni a figyelmet a változtatás szükségességére. Az országok többségében a szervezkedés főként a közösségi hálókon folyik.
„Foglaljuk el a Wall Streetet”
Elsőként a spanyol főváros legnagyobb terét, a Puerta de Solt foglalták el egyetemisták a munkanélküliség ellen tüntetve, ezen felbuzdulva pedig egy kanadai újság, az Adbusters hirdetett demonstrációt a New York-i Wall Streetre, szeptember 17-ére. A Zucotti téren tízezrek vertek tábort, és „fesztiváloztak” több hónapig, felhívva a figyelmet a társadalom aránytalanságaira, arra, hogy „Mi vagyunk a 99 százalék”.
Fotó: AFP
A „Foglaljuk el a Wall Streetet” megmozdulás óta több nagyvárosban, például Barcelonában, Rómában, Tokióban, Londonban, Oaklandben, Sydneyben szállták meg az utcákat a tüntetők, a rendőrség közbelépése miatt azonban több száz embert őrizetbe is vettek. A csúcsot az október 15-ei globális akció jelentette, ezen a napon ugyanis több mint 950 városban fejezték ki az emberek nemtetszésüket.
Vannak, akik a 2006-os budapesti tüntetéseket is az occupy mozgalmak előfutárának tekintik, Magyarországot ezzel világelsőnek rangsorolva. Hagyományos értelemben azonban nálunk is csak 2011 végére bontakozott ki a jelenség. Novemberben a Bank Center előtt körülbelül 40-50-en kívánták jelezni, hogy a „képviseleti demokráciával megspékelt kapitalizmus nem fenntartható”.
Újabb egyetemfoglalás?
Az alulról szerveződő tüntetéssorozat következő állomása Budapesten a múlt heti egyetemfoglalás volt, amelynek keretében a résztvevők benyomultak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) egyik előadótermébe. A Hallgató Hálózat (HaHa) „Vissza a jövőnket!” címmel hirdetett tüntetést a felsőoktatási törvény átalakítása és a hallgatói keretszámok rendkívüli mértékű megcsonkítása ellen. Bár az ELTE Hallgatói Önkormányzata elutasította a szerinte társadalmi normákat sértő eszközök igénybevételét, és Király Miklós dékán is megkérte a diákokat, hagyják el az egyetem épületét, ők a „részvételi demokrácia szabályai szerint” mégis spontán hallgatói fórumot tartottak. A HaHa sajtónyilatkozatában az olvasható, hogy ezen egy tízpontos javaslatot, valamint egy tervet fogadtak el. Ebben február 20-áig adtak a kormánynak haladékot arra, hogy újratárgyalja a 2012 szeptemberében kezdődő tanév keretszámaira vonatkozó javaslatát. Amennyiben ez nem teljesül, a különböző hallgatói sejtek – amelyek érdekeik érvényesítésére a Hallgatói Hálózatot kérték fel -, megpróbálnak majd „minden szinten nyomást gyakorolni”.
Tüntetés a felsőoktatási törvény ellen
Fotó: Neményi Márton
Hoffman Rózsa hétfői parlamenti felszólalásában kijelentette, sem a rendszer egésze, sem pedig a felsőoktatási törvény nem igazságtalan. Szerinte megindult az az egészséges folyamat, melynek következményeképpen éppúgy, mint külföldön, itthon is befektetésként tekintenek majd a fiatalokra, vagyis: „az ország fejlődéséhez erre van szükség”.
Egyelőre úgy tűnik, a HaHa beváltja ígéretét a nyomásgyakorlásról, mert szerda délutánra gyűlést hirdettek „Hallgatói Fórum” elnevezéssel az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti udvarára. A hivatalos Facebook-oldalukon csak a találkozó helyszíne és időpontja van feltüntetve. Az előzményeket figyelve viszont elképzelhetető, hogy a csapat átvonul valamelyik egyetem épületébe. Az ELTE ÁJK-n ezzel párhuzamosan kezdődik egy oktatáspolitikai vitaest, amelynek meghívott vendégei Hiller István és Pokorni Zoltán lesznek.
