Mára olyan zsákutcába került a magyar gazdaság, amelynek a végén szakadék van – vélte a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Vértes András Szegeden, a Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának vendégeként arról beszélt: szerinte az idén „egy halom költségvetési keménykedésre” számíthatunk, hogy a GDP három százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt. A hiánycél túllépése ugyanis akár az uniós kohéziós források felfüggesztéséhez is vezethet, ezt azonban a kormány nem engedheti meg magának – vélte a szakember.
Vértes András szerint miután nincs más út, tarthatatlan a magyar államadósság, ezért nehéz tárgyalások árán, de a kormány „visszalép” és megállapodik az IMF-fel, az Unióval és az Európai Központi Bankkal. Vértes András három forgatókönyvet is felvázolt. Az első szerint a miniszterelnök „ megfordítja a hajót,” gazdasági, politikai fordulatot hoz létre. A második szerint a Fidesz teszi ezt meg Orbán Viktor nélkül, a harmadik szerint a jelenlegi hatalom pénzügyi krízisbe kormányozza az országot. Ez utóbbit azonban a GKI elnöke kizártnak tarja. Szerinte az a legvalószínűbb, hogy Orbán Viktor teljesíteni fogja a feltételeket, és nehéz, hosszú tárgyalás után lesz IMF megállapodás.
Ugyanakkor Vértes András úgy vélte: a kormány folytatja az országon kívülre és belülre szóló „a kettős beszédet,” a szavak és a tettek elválasztódnak egymástól. A Szeged24 kérdésére a szakember azt mondta: ez a kommunikáció és az, hogy a miniszterelnök „elment a falig”, „elképesztő károkat” okozott az országnak. Vértes András szerint mindenáron meg kell akadályozni, hogy pénzügyi krízisbe kerüljön az ország. Szerinte ebben az a „katasztrofális”, hogy a magyar demokráciát kívülről kell megvédeni.
A GKI elnöke azt mondta: a közgazdászok között „nagykoalíció” van az ország helyzetének megítélését illetően – amely gyakorlatilag egybeesik az IMF országjelentésével – a kormányzat azonban nem hallgat senkire, „becsukott” szemmel dönt. Vértes András Szegeden is megismételte korábbi, többször hangoztatott véleményét, mely szerint egy teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból.
A GKI prognózisa szerint idén másfél százalékkal csökken majd a GDP és két és fél százalékkal a lakossági fogyasztás. Utóbbi Vértes András szerint azért, mert a lakosság meg van ijedve, és próbál tartalékolni, valamint azért, mert romlott az alacsony jövedelműek helyzete, a végtörlesztés pedig a tehetősebbek „ likviditását szívta ki.” Vértes András úgy vélekedett: idén várhatóan a beruházások is csökkenek majd négy százalékkal, mert a befektetők nem bíznak Magyarországban, a jogi és gazdasági bizonytalanság miatt.
A közgazdász ugyanakkor hozzátette: a pénzügyi bizalom az ország iránt idén kissé javult, mert külföldön azt remélik: a magyar kormány módosítja majd azokat a törvényeket, amelyeket bírált az IMF és az uniós szervezetek. Vértes András a kormányzati kommunikáció mellett bírálta a hazai törvényhozási gyakorlatot is. Úgy fogalmazott: ”nincs olyan normális ország, ahol megszavaznak adókat, majd ez két nap múlva életbe lép.” A közgazdász szerint társadalompolitikailag ez elfogadhatatlan, mert a társadalom nem tud ilyen tempóban alkalmazkodni a kormányzati lépésekhez. Szerinte a magyar társadalom jelenleg a bizonytalansággal szembesül, a kormányt pedig nem érdekli, hogy az emberek hogyan alkalmazkodnak a modelljéhez.
A szakember szerint az IMF tárgyalásokon szó lesz majd a válságadók kivezetéséről, az egykulcsos jövedelemadóról és számos, a jogbiztonságról és a kiszámíthatóságról szóló témáról. Vértes András úgy vélte: nem biztos, hogy márciusig lesz megegyezés. Pedig erre szerinte mielőbb szükség lenne, mert hosszú távon a jelenlegi, az utóbbi hetekben csökkent kamatszinten is finanszírozhatatlan az ország.
