Egy huszonéves férfi meghalt, egy másik életveszélyes, egy harmadik pedig könnyű mérgezéssel került kórházba szerda hajnalban, miután egy debreceni lakáson a Ginaként is ismert GHB tudatmódosító szerből fogyasztottak.
A híradások tévesen a dizájner drog halálos áldozataként számoltak be a valószínűsíthetően GHB-túladagolásban meghalt fiatalról. Zacher Gábor toxikológus, a Péterffy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa azonban hangsúlyozza, – a közhiedelemmel ellentétben – a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz.
„A GHB (gamma-hidroxibutirát) nem dizájner drog. A GHB egy abszolút dózisfüggő anyag, nem is konkrétan azt használják, hanem annak egyik előanyagát, a GBL-t (gamma-butyrolactone). Ha ezt megisszuk, szervezetünk átalakítja GHB-vá. A fiatalok ezt fogyasztják el a buli előtt vagy közben, hogy pörögjenek, jól érezzék magukat. A GBL egy teljesen legálisan beszerezhető festéklemosó szer, ipari oldószer, az internetről is könnyen megrendelhető” – magyarázza a toxikológus.
Orosz rulett: azt sem tudják, mit vesznek be
Zacher szerint a GHB legnagyobb veszélye – mint ahogy majdnem minden partidrognak -, hogy nem ismerjük a hatóanyagtartalmát, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy a szervezetben milyen hatásfokkal alakul át.
„Mennyit használjak belőle? A válasz pedig legtöbbször az, hogy „nem tudom”. Alapvető probléma, hogy a laktonáz enzimek minden szervezetben más módon alakítják át a GBL-t GHB-vá, ami komoly veszélyt jelent. Innentől kezdve pedig ezt úgy hívják, hogy orosz rulett. Mert lehet, hogy az az egy „csík” arra sem lesz elég, hogy bármit érezzen az illető, de az is lehet, hogy végigpörgi tőle az egész bulit, ám az is előfordulhat, hogy a toxikológián ébred fel. Ne adj’ isten meghal. A halál oka egyébként leggyakrabban az, hogy a fogyasztó eszméletlen állapotban, fekvő helyzetben megfullad a hányadékában” – teszi hozzá a főorvos.
Zacher Gábor elmondta: tavaly közel tizenkétezer beteg fordult meg a toxikológia osztályon, ebből több mint kétezren voltak azok, akik kábítószer-túladagolással kapcsolatos probléma miatt kerültek kórházba; 14-től 45 éves korosztályig bezárólag.
Január elején Budapesten, a Hajógyári-szigetnél találtak meg három, 17 és 22 év közötti fiatalembert, akik szintén GHB-t fogyasztottak. Életveszélyes állapotban vitték őket kórházba, de másnap már hazamehettek.
Amíg azonban a Gina csupán egy vegyülettel támad, évente több százezer új szintetikus stimuláló szer árasztja el az internetes piacot. „A toxikológiai osztályra kábítószer-túladagolás miatt beszállított fiatalok körülbelül tíz százalékát, azaz évente körülbelül 200 beteget kezelünk a GHB miatt.”
Fotó: RTL Klub / Sajtóklub / Bársony Bence
Megoldás lehet a C-lista?
Zacher szerint a partidrogok virágzásának véget vetni azért sem egyszerű feladat, mert amint betiltanak egyet, apró változtatásokkal ugyan, de megjelenik egy másik, az előzőhöz nagyon hasonló, így a készítők mindig a törvény előtt járnak egy lépéssel.
Márciustól azonban ez megváltozik, ekkor ugyanis a szerek törzsképletét tiltják be, hiába tehát minden apró módosítás az összetételen, a szerekkel történő bármilyen tevékenység büntethető lesz. A kormányzat a tervezett jogszabály-módosítással szinte azonnal kilenc vegyületcsoportot (például MDPV, methylone, butilon, 4-FA, 4-MEC, JWH) helyezne fel a pszichoaktív szerek listájára. Egy kormányrendelet engedélyhez kötné, és kizárólag kutatási, illetve rendészeti vagy ipari célra engedné az ilyen szerek forgalmazását és tartását. Azaz a terjesztők készletei ezt követően lefoglalhatók és elkobozhatók lesznek. Lehetőséget kapnak majd a hatóságok arra is, hogy akár próbavásárlással is lecsapjanak a terjesztőkre.
A toxikológus szerint egyfelől “jól hangzik”, hogy a stratégia rövidesen a kormány elé kerül, másfelől viszont nem érti, mire kell várni, miért nem lehetett azt már tavaly év végén “beszúrni” a törvényalkotási munkába. Véleménye szerint “abból nem lett volna politikai vihar, csak haszon”.
Mint korábban hangsúlyozta: jelenleg az interneten oly könnyedén lehet házhoz rendelni a tudatmódosító szereket, mint a pizzát. Az internetes kereskedelem visszaszorítását segíti majd az úgynevezett C-lista.
„A tiltás, a listák alkotása önmagában nem biztos, hogy megoldja a problémát. A kereskedelemben biztos, hogy előrelépést jelent, főként, ha megszületik majd a C-lista, de ez is csak főként a dizájner drogok netes kereskedelmét tudja majd visszaszorítani” – véli a toxikológus. „Amíg nem sikerül összeállítani egy részletes listát az illegális szerekről, addig folyamatos lesz a vásárlás a mindig frissülő webshopokon.”
Szegényes értékrend, hiányzó jövőkép
Nehéz válaszolni arra kérdésre: mi az oka annak, hogy egyre több fiatal érzi úgy, nem buli a buli kábítószer nélkül. Kevés időt töltenek együtt a kamaszokkal a szülők? Nem figyel rájuk eléggé a környezetük? Így reagálnak felgyorsult világunkra az „elveszett” tinik?
„Elég értékrendszegény világban élünk. A fiataloknak nincsenek példaképeik, nehéz a jövőképük vagy egyáltalán nincs is” – válaszolja Zacher Gábor, aki szerint éppen ezért a prevenció, a felvilágosítás kiemelten fontos lenne, hiszen másképp lehetetlen lépéselőnybe kerülni a „drogtervezőkkel” szemben.
