Elindult a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál (MNÜA) az Erzsébet-program, amely rászorulóknak biztosít szociális üdültetést, kizárólag állami üdülőkben. Az állam felajánlja tehát bevételei egy részét (ami a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz eddig az üdülési csekk, idéntől az Erzsébet-utalvány értékesítéséből folyik be) szociális üdültetésre. S ugyanezzel a mozdulattal átteszi a másik zsebébe a bevételt, merthogy állami üdülőkben biztosítja a lehetőséget. De ez végül is nem baj – lényeg hogy olyanok is nyaralhassanak, akiknek eddig ebben nemigen volt részük.
Idén kétmilliárd forintos a pályázati keret, ami ha csak felnőttekkel számolunk, akkor 50 ezer ember üdülését fedezheti (a kötelező önrész révén pedig 500 millió forint bevételt jelent az államnak).
Pályázhatnak nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékossággal élők és akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti intézményben dolgoznak (és tavaly nem kaptak az alapítványtól üdülési támogatást). Első körben tehát őket tekinti a kormány üdülési szempontból szociálisan rászorulóknak. De vannak más feltételek is.
A nagycsaládoson azokat értik, akiknek legalább három 18 év alatti gyermekük (akik után családi pótlékot kapnak) van a háztartásban. A szociális rászorultság határát pedig az egy főre jutó nettó százezer forint alatti keresetnél húzták meg.
Aki pályázik, annak a beadást megelőző hónapban teljes munkaidős munkaviszonnyal kell rendelkeznie, de az a szülő- vagy élettársnál ez már nem feltétel. A pályázat beadásakor a munkáltatóval igazoltatni kell a munkaviszonyt, a keresetet is, meg azt is, hogy a pályázó nincs felmondás alatt (ha később felmondanak, az nem kizáró ok – tudtuk meg a MNÜA ügyfélszolgálati munkatársától).
Csak az MNÜA adatlapjait fogadják be a pályázatnál. A családoknál a pályázati adatlapon kívül be kell adni a munkáltatói igazolást, az egy főre jutó jövedelemről a nyilatkozatot, valamint ha háromnál több gyermekük van, akkor a pótlapot is. A gyermekek adóazonosító számát is be kell írni (tehát ha nincs nekik, akkor azt igényelni kell az adóhatóságnál).
Mi számít bele a nettó százba?
Az egy főre jutó jövedelemről szóló nyilatkozatban fel kell tüntetni az egy háztartásban élők előző havi munkaviszonyból származó jövedelmét, a táppénzt, a vállalkozói jövedelmet, a föld bérbeadásából, értékpapír eladásból származó jövedelmet, a munkanélküli ellátást, a gyermekek eltartásához kapcsolód támogatásokat (pl. GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás), a tartásdíjat, sőt ha a gyermekek ösztöndíjat kapnak, akkor azt is.
Ezen kívül be kell írni még, hogy ingatlaneladásból származott-e az elmúlt hónapban bevétele a családnak. Ez azoknál jelenthet problémát, akiknek sikerült nemrégiben eladniuk a lakásukat (vagy kisebbre cserélni), például azzal a céllal, hogy a devizahitelüket végtörlesztését elintézzék. Ha viszont még nem zajlott le az eladás, csak most intézik, akkor ez nem lehet akadály a pályázatnál.
Rászorultság
A beírt jövedelemadatok alapján kell megállapítani a család (egy háztartásban élők) összes nettó bevételét, majd pedig kiszámolni, hogy az egy főre eső jövedelem kevesebb-e, mint nettó 100 ezer forint. Háromgyerekes (vagyis ötfős) családot figyelembe véve (48 ezer forintos családi pótlékkal és más bevétellel nem számolva, csak a szülő(k) keresetével) azok vehetik igénybe az üdülési juttatást, akiknél a kereset kevesebb volt a beadást megelőző hónapban, mint havi nettó 452 ezer forint. Bruttóban számolva (családi kedvezményt is figyelembe véve): kb. 560 ezer forint alatti szülői kereset alatt vehető igénybe a nagycsaládos szociális üdültetés.
Összevetésként: a KSH szerint 2010-ben a 2 felnőtt 3 gyermekes családra bruttó 259 829 forint volt a létminimum (egy főre 51 966 forint). 2011 elején pedig 210 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
A kormány tehát nem szabta nagyon szűkre, a nagycsaládosok közül kiket tekint szociálisan rászorulónak üdülési szempontból, így viszonylag sokan pályázhatnak. Más oldalról nézve a dolgot: nem számítanak viszont üdültetési szempontból szociálisan rászorulóknak az egy vagy két gyermeket nevelők, függetlenül attól, hogy vajon mennyi pénzből élnek, és azok a családok sem, amelyeknél egyik szülőnek sem volt a beadás előtti egy hónapban teljes munkaidős állása.
Mennyi az üdülési támogatás?
A juttatásból a háromgyerekes családnál csak az egyik szülő kaphat (40 ezer forintot), ami mellé 10 ezer forint az önrész. A 18 év alatti gyermekekre pedig fejenként 20 ezer forint a juttatás és 5 ezer forint az önrész. (Az önrészt minden esetben fizetheti támogató szervezet is.) A szülőtárs (vagy élettárs) viszont nem kaphat az üdülési juttatásból, tehát ha ő is menni szeretne a családdal, akkor neki a teljes (az ügyfélszolgálattól kapott tájékoztatás szerint feltehetőleg 50 ezer forint körüli) díjat ki kell fizetnie.
Így a családnak összesen 75 ezer forintot kell előteremtenie (250 ezer forint helyett), ha részt akar venni a programban. A jövedelmi plafon alatt keresőknek ez valószínűleg nem probléma, viszont a minimálbéres (esetleg egykeresős) nagycsaládosnak valószínűleg teljesíthetetlen vállalás. Persze ha az önrész kifizetéséhez találnak segítő szervezetet, akkor ők sem maradnak ki az üdülésből.
Az ügyfélszolgálat szerint egyébként a támgatás plusz önrész összegéből nagyjából egy heti üdülés jön ki az állami üdülőkben, s ebben benne van a szállás és az étkezés is.
Az öregségi nyugdíjasok közül azoknak lehet esélyük a kedvezményes állami üdülésre, akik betöltötték a 60. életévüket, s előnyt élveznek, akiknél a havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a 85 ezer forintot és más adóköteles jövedelemmel nem rendelkeznek.
Nekik a pályázati adatlaphoz a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) 2011. évi havi nyugellátás megállapításról szóló igazolásának fénymásolatát kell mellékelniük. Az igazolásokat a napokban küldte ki postán a NYUFIG a nyugdíjasoknak. (Az igazolás helyett nem fogadják el sem a havi kifizetést igazoló szelvényt, sem a bankszámlakivonatot.)
Azok a 18 év feletti fogyatékossággal élők pályázhatnak, aki fogyatékossági támogatásban és/vagy vakok személyi járadékában és/vagy magasabb összegű családi pótlékban részesültek 2011-ben. Az elbírálásnál előnyt élvez az a pályázó, akinek havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 120 ezer forintot.
A pályázati adatlaphoz mellékelniük kell a benyújtást megelőző hónapban kapott összes járandóságuk átvételét igazoló dokumentumot (itt megfelel a postai szelvény vagy a bankszámlakivonat másolata) és a foglalkoztató intézmény (amennyiben van) jövedelemigazolását a havi nettó jövedelemről. Gondnokolt személynél az erre vonatkozó okirat másolatát is csatolni kell.
Mindnyájan 40 ezer forintos üdülési támogatást kaphatnak, 10 ezer forint önrész mellett, viszont a fogyatékossággal élő személy kísérőjének csak 5 ezer forint az önrész (és 20 ezer a támogatás).
Hogyan lehet beadni?
A pályázati adatlapokat és az igazolásokhoz szükséges űrlapokat az internetről lehet letölteni, és kinyomtatni. Ha valakinek nincs ilyen lehetősége, akkor személyesen is bemehet a NÜSZ ügyfélszolgálataira. Korrigálni, hiányt pótolni nem lehet utólagosan, de ha aki nem biztos benne, hogy megfelelőn töltötte-e ki az adatlapokat, és minden szükséges papírt beadott-e, az segítséget kérhet az ügyfélszolgálatokon – tudtuk meg.
A beadás csak postai úton lehetséges (hétfő óta), legkésőbb február 29-ig (a postai bélyegző dátuma számít). A pályázatok elbírálása folyamatos, 2-3 héten belül döntenek. Írásos értesítést csak azok kapnak, akik elnyerik az üdülési lehetőséget, s akkor tudhatják meg azt is (levélben a mellékelt listából), hogy hova mehetnek üdülni, s hogy mikorra kell befizetniük az önrészt. Az adószám megadásával telefonon is lehet majd érdeklődni arról, hogy sikerült-e a pályázat.
Az ügyfélszolgálat tájékoztatása szerint az elnyeréstől számított egy éven belül lehet felhasználni az üdülési lehetőséget. Ha valaki elnyerte a támogatást, de mégsem veszi igénybe ezen az időn belül az üdülést, akkor arra számítson, hogy az önrészt elveszti – tudtuk meg az MNÜA-tól.
Az ügyfélszolgálat szerint sokan érdeklődnek (bár jó páran nem felelnek meg a kiírásnak), ezért is javasolják, hogy aki igénybe szeretné venni a szociális üdültetést, mihamarabb adja be a gondosan kitöltött papírokat.
