Eszerint karácsony óta a kormány tevékenységét ért kritikák és a kormányfő ezekre adott reakciói is jelentősen gyengítették a forintot, és várhatóan továbbra is aláássák a hazai deviza pozícióit, egészen addig, amíg a kormány álláspontja az EU és az IMF által kifogásolt kérdéseket illetően nem puhul.
Az S&P leminősítéstől kezdve az EB elnökének levelén át az IMF által megfogalmazott kritikákig látszólag minden lepereg a kormányról, amelynek elmúlt hetekben véghezvitt akciói 300-ról 320 forintra növelték az euró árfolyamát.
A piacok szerint az ország számára elengedhetetlen IMF-megállapodás a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint fontos ugyan, de nem húsbavágó – ez az OTP elemzői szerint azt jelenti, hogy Orbán Viktor kormányának van egy B-terve, amely a kormányzati számlákon lévő likvid eszközökre és a piaci forrásbevonásra épít.
Az OTP szakértői szerint az IMF-tárgyalások kudarca esetén (értsd: amennyiben nem sikerül lenyomni a Valutaalap torkán a magyar kormány irreális követeléseit) mindent megpróbálnának pénzzé tenni. Erre vonatkozóan Nártán Roland, az NGM helyettes államtitkára már utalást is tett a WSJ-nek a Mol-pakett értékesítéséről, de nyilván a magánpénztárak eszközállományának államosítása révén a kormány kezelésébe került részvénypakettek is gyorsan sorra kerülhetnek. Az OTP szerint ez az alternatíva már rövid távon is “nagyon veszélyes és pusztító a magyar eszközökre nézve”.
Az OTP szerint a kormány számol a nyílt piaci forrásbevonás lehetőségével is, ám erre már most korlátozottak az esélyei (70 százalékos aukciós lefedettség), és a következő időkben rohamosan apadhatnak a rendelkezésre álló piaci források. A kormányzati politikának az OTP szakértői szerint komoly ára van – a kötvényhozamok lassan elérik a 2008 őszén, 2009 tavaszán látott szinteket, a piaci szereplők már most 150 bázispontos kamatemelést áraznak, és a szigorítást az OTP sem tartja elkerülhetőnek.
Az OTP az ÁKK szerdai megfutamodásával kapcsolatban sem optimista – elemzői szerint nem egy gyorsan múló kilengés volt a szerdai hozamemelkedés, amely miatt az adósságkezelő a 10 éves lejáratú kötvények csereügyletét lefújta. Ha a kormányzat nem jut megállapodásra az EU-IMF tandemmel, kevés esélyt látunk a forrásbevonás normalizálódására (még akkor sem, ha 2012. első tendere jól sikerült), még úgy sem, ha az MNB a piaci várakozásoknak megfelelő mértékben szigorítja a monetáris kondíciókat.
