Belföld

Védőoltások: a kockázat és a haszon elve

24.hu
24.hu

2011. 12. 28. 06:00

A járványügyi szakemberek az iskolai szünet után, január második felére várják az idei influenza szezont.

Az elmúlt napokban nagy port vert fel és nagy sajtóvisszhangot kapott két védőoltással összefüggő ügy is. Egyrészt annak az ópusztaszeri házaspárnak a története, akiket első fokon elmarasztalt a bíróság, mert megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek, és másodfokon is be akarják perelni az államot, hogy álláspontjuknak igazat szerezzenek. Másrészt annak a fiúnak az esete, akinek öt év után húsz milliós kártérítést ítélt meg a taláros testület, miután úgy látta: összefüggés van a fiúnak beadott hepatitis B vakcina és a között, hogy utána a fiatal kerekesszékbe kényszerült.

védőoltás (védőoltás)

Védőoltás helyzetkép

Tombácz Zsuzsanna, az ÁNTSZ Csongrád Megyei  Kirendeltségének járványügyi osztályvezetője a  Szeged24-et arról tájékoztatta: Magyarországon mintegy tíz védőoltás kötelező, amely európai viszonylatban soknak számít. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, ez nem véletlenül van így, mert egy ország járványügyi biztonságát a védőoltások alapozzák meg, és a rendszeres uniós jelentésekből kiderül:  a védőoltásoknak köszönhetően Magyarország nagyon jó helyen áll ezen téren. A főorvos példaként Ausztriát és Romániát említette, ahol elmondása szerint időnként kanyaró járványok vannak, lévén ezekben az országokban az ez elleni vakcina beadása nem kötelező. Tombácz Zuzsa azt is elmondta: Magyarországon szinte száz százalékban tudják teljesíteni az oltottságot, amely egyébként „ horrorisztikus összegbe kerül,” több milliárd forintot költ rá az állam.

Kockázat és haszon

A járványügyi osztályvezető szerint nehéz bizonyítani, ha egy vakcinától lépett fel szövődmény. Az ilyen eseteket az Országos Epidemológiai Központ oltóanyag ellenőrző főosztálya vizsgálja. A kerekesszékbe kényszerült fiú esetéről Tombácz Zsuzsa úgy vélekedett: egymillió esetből egy az esély, hogy ilyen előforduljon, igaz, annak az egy embernek a vesztesége ilyenkor száz százalékos. Ugyanakkor a  főorvosnő hangsúlyozta: a járványügyi szakemberek a kockázat és a haszon elvét nézik a védőoltásoknál, azaz azt, hogy miután súlyos, akár halálos kimenetelű fertőző betegségről van szó a kötelező védőoltások esetében, a cél az, hogy egy populációban minél többen védettek legyenek, hiszen egy ország egészségügyi biztonsága függhet ettől. Az oltásmegtagadó ópusztaszeri szülők azzal védekeznek:  nagyobb lenne a vakcinák mellékhatásainak kockázata, mint az, hogy rég „letűnt betegségektől rettegnek.” Tombácz Zsuzsa szerint azonban ez „butaság”, mert épp azért tűntek el a rettegett betegségek, mert szinte száz százalékos a beoltottság az országban. A főorvosnő elmondása szerint miután a körülötte lévők megkapták a szükséges vakcinákat az ópusztaszeri házaspár gyermekét egyelőre védi az úgynevezett „nyáj-immunitás”, azaz nem kapja meg a súlyos fertőző betegségek zömét. Azonban például a tetanusz fertőzés esetében ez nincs így.  Ez egy bakteriális toxin által okozott erős merevgörccsel járó bénulás, és ha a gyerek például megsérül és elfertőződik, ez kezeletlen esetben akár halálos is lehet. – figyelmeztetett a szakember.

Járványügyi történelmi leckék

„Minden igaz, de az ellenkezője duplán” -reagált a Szeged24-nek az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal(OTH) járványügyi főosztályvezetője az ópusztaszeri család ügyével kapcsolatban. Ócsai Lajos is azt mondta: igaz ugyan, hogy a nagy járványokat okozó, sok áldozatot szedő gyermekbetegségek hazánkban letűntek, de éppen a védőoltásoknak köszönhetően. A főosztályvezető egy több mint tíz évvel ezelőtti orosz példát említett, amikor az ottani lakosság zöme nem oltatta be gyermekét diftéria ellen, amelynek az lett a következménye, hogy több mint ötvenezren betegedtek meg, és négyezren haltak meg az ezt követően kirobbant járványban. Ugyanez a helyzet a kanyaróval is – magyarázta a főorvos, utalva arra az angol orvosra, aki összefüggésbe hozta a kanyaró elleni vakcina lehetséges szövődményét az autizmussal. Az ópusztaszeri házaspár ezt is hangsúlyosan emlegette.

Ócsai Lajos azonban azt mondta: bár az elméletet nem sikerült bizonyítani, az lett a következménye, hogy nem csupán Nagy-Britanniában, más országokban is “leszoktak” az emberek a kanyaró elleni védőoltásról, amely után ez a kór újra felütötte újra a fejét. Tavaly épp Bulgária volt a “sláger” a kanyaró járványban. A rubeola, azaz a rózsahimlő például sokáig  a terhesek rettegett betegsége volt, de a védőoltásnak köszönhetően Magyarországon az 1980-as években született utoljára emiatt rendellenességgel baba – sorolta tovább a járványügyi főosztályvezető.

védőoltás (védőoltás)

Káros esetek

Ami a 13 éves korban beadott hepatitis B elleni vakcinát illeti: erre azért van szükség, mert ha valaki átesik a fertőzésen az hordozóvá is válhat, a betegség szexuális úton is terjed, megfertőzheti a magzatot is, és akár annak halálhoz is vezethet. Annak a fiúnak az esetére, akinek első fokon 20 millió forintot ítélt meg a bíróság, mert úgy látta: a kamasznak a hepatitis B vakcina okozta a bénulását Ócsai Lajos úgy reagált: szolgálatuk is kivizsgálta a fiú ügyét, de ők nem találtak ok-okozati összefüggést, és a bíróság sem kereste meg őket.

A főosztályvezető szerint egyébként a  káros összefüggéseket csak úgy lehetne bizonyítani, ha bizonyos védőoltások száma után megnőnének a szövődményes esetek is, ilyenről azonban nincs szó. A kamaszfiú esete elszigetelt, amely adódhatott egyedi érzékenységből vagy egy vírusfertőzéssel történő véletlen egybeesésből- vélte a főosztályvezető. Ez a probléma, a Guillain-Barré szindróma az idegek hüvelyét károsítja, azt azonban senki sem tudja, hogy mi a betegség konkrét kiváltó oka – magyarázta a szakember.

Nem érdemes visszamenni a középkorba

Ócsai Lajos szerint az elszigetelt esetek ellenére a védőoltások nélkül komoly veszély fenyegetné az emberiséget, a járványok óriási méretben szednék áldozataikat. Magyarországon például 1938-tól van diftéria elleni oltás. Az előtte lévő évtizedben a gyerekek mintegy harminc százaléka az öt éves kort sem élte meg, felük a védőoltásokkal megelőzhető betegségekbe halt bele.  Az ötvenes években pedig még nem volt kanyaró elleni vakcina, és betegségben évente mintegy száz gyermek halt meg – sorolta a példákat a járványügyi szakember. Ócsai Lajos szerint tehát “vissza lehet menni a középkorba, de nem érdemes.”

Hangulat és szankciók

A főosztályvezető szerint a járványügyi szakemberek időnként érzékelik, hogy felerősödnek a védőoltás ellenes hangok, de eddig nem volt soha olyan politikai akarat, az országban amely teret engedett volna ezeknek a nézeteknek. A főosztályvezető elmondta: a védőoltás megtagadása szabálysértésnek minősül, ahol félmillió forintos is lehet a kiszabott bírság, mely többször is ismételhető.

Lecsukni ezért pedig akkor lehet valakit, ha nem fizeti be a pénzt, és ezt váltják át börtönbüntetésre. Ócsai Lajos elmondása szerint erre is volt példa itthon: körülbelül négy évvel ezelőtt egy Kaposvár melletti “fényevő” szülőpárt ültettek le, és vették el tőlük gyermeküket, mert túl azon, hogy nem adtak enni rendesen a gyereküknek, a védőoltásokat is megtagadták, amelyet a bíróság súlyosbító körülményként értékelt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.