Vagyis dugó vagy torlódás esetén az autósoknak szabadon kell hagyniuk egy sávot a mentőegységek számára az autópályákon vagy autóutakon.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy dugó vagy torlódás esetén a belső sávban lévő autósoknak amennyire csak lehet, balra kell húzódniuk, míg a külső sávban autózóknak jobbra kell kihúzódniuk. A mentősáv kialakításakor a leállósávra is rámehetnek az autósok.
Kettőnél több sáv esetén a legbelső sávban haladóknak ugyanúgy balra kell lehúzódniuk, míg a többieknek jobbra.
Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a mentősávnak köszönhetően a mentőegységek akár négy perccel rövidebb idő alatt odaérhetnek a bajba jutottakhoz, akiknek így akár 40%-kal is nőhetnek a túlélési esélyeik.
A mentősávot a rendőrségen, tűzoltóságon és mentőkön kívül a helyszínbiztosítást végző szervezetek – pl. autópályakezelő – járművei is használhatják. Aki akadályozza a mentősáv kialakítását, illetve rámegy, az 72 és 2.180 euró közötti büntetésre számíthat.
A rendelkezés természetesen a Bécs területén lévő autópályákra is vonatkozik, így például Ausztria legforgalmasabb útjára, az A23-ra is, amelynek felújítási munkái várhatóan jövő őszig tartanak.
Annak érdekében, hogy az osztrák autósok január 1-jétől tisztában legyenek a mentősáv fogalmával és kialakításának módjával, az osztrák autópályakezelő, az ASFINAG széles körű információs kampányba kezd.
Rádiós, tévés és újsághirdetéseken valamint az autópályák mentén elhelyezett táblákon és oktatóvideókon keresztül hívják fel az autósok figyelmét az új szabályra. A kampány összköltsége 3 millió euró.
