A szervadományozás jogi hátterével a felnõttek 46 százaléka van tisztában, 38 százalékuk – tévesen – úgy gondolja, hogy csak azoknak a személyeknek a szervei ültethetõk át, akiknek adományozási szándékát hivatalos módon, azaz donorlistára való feliratkozással vagy donorkártya kitöltésével dokumentálták. A lakosság további 16 százaléka pedig nem tudja, hogy jelenleg melyik szabály van érvényben.
Az életkor növekedésével egyébként jelentõsen nõ azok aránya, akik helyesen tudják a választ: 35 év alatt 33 százalék, míg 55 év felett 55 százalék.
A felnõtt lakosság 73 százaléka egyezne bele, hogy halála esetén felhasználják szerveit, további 8 százalékuk pedig valamely családtagjának, ismerõsének lenne hajlandó felajánlani azokat. Az adományozást teljes mértékben megtagadók aránya mindössze 3 százalék.
A “mindenkinek felajánlók” aránya lényegesen magasabb (83 százalék) azok körében, akik jól ismerik a szervadományozás hazai jogi hátterét. A kérdésben leginkább azok bizonytalanok, akik nincsenek tisztában a szabályozási rendszerrel (26 százalék).
A lakosság szervadományozással kapcsolatos magatartása nem változott az utóbbi két évben. A Szinapszis Kft. 2009-ben is vizsgálta a kérdést, az akkori és mostani eredmények gyakorlatilag megegyeznek. Két évvel ezelõtt a lakosok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenkinek felajánlaná szerveit, míg a teljes elutasítók aránya 6 százalék volt.
Magyarországon a hivatalos jogszabályok alapján a szervadományozással kapcsolatban a feltételezett beleegyezés elve érvényesül, vagyis ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy halála esetén szerveit, szöveteit felhasználják szervátültetés céljára, akkor feltételezhetõ az illetõ beleegyezése, és a szervek eltávolítása elvégezhetõ.
A WEBBeteg.hu megbízásából a Szinapszis Kft. 2011 augusztusában online, önkitöltõs, kérdõíves kutatás segítségével vizsgálta a hazai lakosság szervadományozással kapcsolatos véleményét.
