Ruttner György azt mondta, hogy a Mal Zrt. az elsõ fokú döntés ellen fellebbezést nyújt be, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõelügyelõség hoz végleges államigazgatási döntést. Hozzátette: reményeik szerint a fõfelügyelõség megváltoztatja ezt a lényegében megfizethetetlen bíráságról szóló határozatot.
Úgy fogalmazott: nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget.
A fellebbezésben a cég a kiszabott bírság jogalapját és az összegszerûségét is vitatja majd – húzta alá. Közölte: a jogalap tekintetében kifogásolják, hogy a Mal Zrt.-t a határozatban megállapított mértékû felelõsség terhelné. Ruttner György azt mondta, jelenleg sok, büntetõeljárási és polgári, per is zajlik bíróságok elõtt, ezek egyike sem jutott olyan stádiumban, hogy bármelyik bíróság a jogalap tekintetében döntést tudna hozna. Felhívta a figyelmet: még nem tisztázódott, hogy mi volt az oka a katasztrófának.
Amíg a bíróságok ebben nem foglalnak egyértelmûen állást, addig korainak, megalapozatlannak tûnik környezetvédelmi bírságot megállapító határozatot kiadni – emelte ki.
Eltúlzott
Véleménye szerint az összeg példátlan és eltúlzott, mert 1,8 milliárd tonnányi veszélyes anyag természetbe kerüléséért szabta ki az a felügyelõség a bíráságot, de ez a valóságos nagyságrendet nem is közelíti meg, a ténylegesen kiáramlott vörösiszap 300-350 ezer tonna, a határozatban szereplõ mennyiség hatoda.
Remélhetõleg, a másodfokú eljárás során megnyugtatóan tisztázódik, hogy mi okozza a különbséget a kétféle számítás között – mondta.
Szakmai alapon
A Mal Zrt. vezetõsége azt közölte, hogy a károkozási felelõsség mellett szakmai alapon vitatják a bírság kiszámításának módszerét is, mivel az véleményük szerint jelentõsen meghaladja az okozott kár nagyságát, a cég értékét illetve az éves forgalmának nagyságát is. Hozzáteszik: a 135 milliárdos összegbe még az esõvíz mennyiségét is belekalkulálták. Az ajkai timföldgyár tulajdonosainak közleménye szerint a bírság csak a jogerõs ítéletet követõen lesz behajtható a cégen.
A Mal az állam és a hitelezõk képviselõivel kidolgozott egy megállapodás tervezetet, amely a jogerõs ítélet megszületéséig lehetõvé tenné a munkahelyek megtartását – áll a közleményben. Kiemelték, hogy a beszállítók – akik a Mal jelentõs fizetési késedelmeit tolerálják – jelentõs mértékben hozzájárulnak a vállalat mûködõképességének fenntartásához.
A közlemény szerint a tulajdonosok fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katasztrófa nem a mulasztásuk miatt történt, a tragédiát még az állami vállalat korában megépített tározó tervezésének és építésének hiányosságai okozták. Ezt az is alátámasztja, hogy az illetékes állami környezetvédelmi hatóságoktól az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket megkapták – közölte a Mal vezetõsége.
135 milliárd
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán közölte a kormany.hu-n, hogy összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség.
Nem államérdek
Csütörtökön Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelõs államtitkára azt mondta: a magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos mûködéséért, és az ott lévõ több ezer munkahely megõrzéséért.
Hozzáfûzte: az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról.
