Belföld

Miért jó az egész napos iskola?

Az új közoktatási koncepcióba váratlanul bekerült egy a mai oktatási rendszerhez képest radikális változás, a kötelezõ egész napos iskola terve. Mire jó ez, és miért nem egyenlõ a hagyományos tanítás plusz napközi képlettel? Van, ahol már 20 éve kiválóan mûködik, de sok veszélyt rejt az általános bevezetése.

A Nemzeti Köznevelési Terv – még hivatalosan mindig nem ismertetett – legújabb tervezete sokakat meglepett, hiszen olyan új elemmel bõvült, amirõl az oktatásvezetés még a tanévnyitó elõadásokon sem beszélt. A koncepció bevezetné minden alsó és felsõ tagozaton az egész napos iskolát. A terv szerint ez alsóban nem hoz nagy változást, mert eddigi is a gyerekek döntõ többsége napközis volt, felsõben pedig megengedné, hogy a szülõ kikérje a délutáni foglalkozásokról a gyereket. Ezek a részletek azt sejtetik, hogy megint egy jó ötletet akarnak átgondolatlanul, félreértelmezve bevezetni a koncepció kidolgozói.

Az egész napos iskola ugyanis nem egyenlõ azzal, hogy délelõtt a gyerek végigüli a tanórákat, délután pedig a napköziben elkészíti a házi feladatot, és kicsit futkározik az udvaron. Ez jó esetben egy olyan reggel nyolctól délután négyig-ötig széthúzott oktatási forma, amiben lehetõség nyílik a hagyományos tanulás, sportolás, mûvészeti foglalkozások mellett a mostanában sokat hangoztatott legkülönbözõbb nevelési feladatok ellátására is.

Van, ahol 20 éve egész napos az iskola

Egy nemzetközi hírû pesthidegkúti iskola, a Gyermekek Háza alsó tagozata már két évtizede ebben a formában mûködik. Lányi Marietta iskolavezetõ – bár még nem ismeri a koncepciót -, úgy véli, nagy lehetõség, ha az egész országban bevezetik ezt az oktatási formát, de csak akkor, ha ennek megfelelõen alakítják ki a tanulásszervezést, a pedagógiai munkát, az iskolák személyi és tárgyi feltételeit.

pokorni üdvözli

Pokorni Zoltán üdvözli, hogy bekerült a közoktatási koncepcióba az egész napos iskola, mert annak nagyon fontos esélykiegyenlítõ és esélyteremtõ szerepe van. Azt tartaná jónak, ha nem kötelezõen rendelnék el, hanem pénzügyileg motiválnák és szakmailag felkészítenék az intézményeket erre. Ma erre ugyanis nem alkalmasak – véli.

Hogy néz ki egy nap a Gyermekek Házában? Reggel nyolckor kezdõdik a tanítás, de nem „jelentést kérek”- kel, majd rögtön kemény odafigyelést igénylõ tanórával nyit a tanító, hanem egy úgynevezett beszélgetõ körrel. Körbeülnek a gyerekek és a tanító, mindenki mesélhet arról, hogy éppen mi történt vele. Ilyenkor fontos információkat tudhat meg a pedagógus a tanulók aktuális állapotáról, a személyes beszélgetés emellett rengeteg nevelési helyzetre ad lehetõséget. Nem utolsósorban oldódik a gyerekek hangulata, rákészülnek a tanulásra. „Az egész napos iskola lehetõséget biztosít arra, hogy ráhangolódással kezdjük a tanítást.” A közös reggeli után kezdõdik meg az elsõ „normál” tanóra.

Az idõben széthúzott iskolai napokon lazíthatják a tanórákat, tömbösíthetik az anyagot, hogy ne kelljen a gyerekeknek minden 45 perecben új helyzetbe kerülni. Így sokkal jobban el lehet mélyülni egy-egy tananyagrészben, és nem mellesleg több helyzet adódik az egyéni fejlesztésre, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra. Délelõtt ki lehet szakítani egy olyan idõsávot, amikor a levegõn szabad mozgással frissülhetnek fel a diákok, mielõtt jön a következõ tanulási blokk. Ebéd után minden osztályban közös mesehallgatás következik, ezt is azért lehet beépíteni a tanrendbe, mert nem köt annyira az idõ. Mese után szabad játék és még egy – elsõsorban a mûvészeti tevékenységekhez vagy a sporthoz köthetõ – tanulási blokk következik. A nyolcórás idõkeretbe belefér az egyéni önálló tanulás vagy a projektmódszer alkalmazása is.

Több helyzet adódik az egyéni fejlesztésre, a tehetséggondozásta (fotó: Kummer János/fn.hu)

Több helyzet adódik az egyéni fejlesztésre, a tehetséggondozásra (fotó: Kummer János/fn.hu)

Végül számot vet az osztály az eltelt nappal, és négykor a gyerekek úgy mehetnek haza, hogy nincs házi feladat, nem kell már otthon foglalkozni a tananyaggal. Ez utóbbit különösen olyan iskolákban tartja fontosnak Lányi Marietta, ahová sok hátrányos helyzetû gyerek jár. „Nem minden gyereket vár otthon segítõ szülõi háttér, iskolán kívül nem mindenkinek van módja készülni. Az egész napra elhúzott felsõ tagozatos nevelés egy picit a tanodatípusú helyzetet tudná átvenni, ugyanis így sokkal több lehetõség van a felzárkóztatásra, az egyéni bánásmódra.”

Az esélyteremtés módja

Már a 2006-os Gyermekszegénység Elleni Program ajánlásai között is szerepelt az egész napos iskola elterjesztése. Akkor azonban – ellentétben a mostani általános, kötelezõ bevezetésével – a fokozatos, a leghátrányosabb helyzetû településektõl induló bevezetést tervezték el a szakemberek. Azt is fontosnak tartották hozzátenni, hogy mindehhez „olyan nevelõi felkészültség, és olyan tárgyi-dologi feltételek szükségesek, amelyek tartalmas foglalkozásokat, pihenést, feszültségoldást, sportolási lehetõséget biztosítanak, és jól szolgálják a különbözõ hátrányok csökkentését.”

Darvas Ágnes és Kende Ágnes 2009-es „Az egész napos iskola nemzetközi tapasztalatai, hazai lehetõségei” címû tanulmányából az is kiderül, hogy „ott, ahol az egész napos iskolát általánossá és kötelezõvé tették (pl. Finnország), az oktatási szolgáltatások minõsége és a gyerekek tanulmányi kimenete is jóval kiegyenlítettebb, mint a szelektív iskolarendszerekben”. Õk is kiemelték azonban, hogy „önmagában az iskola egész napossá tétele nem hoz minõségi változást, az ez irányú fejlesztésnek a pedagógiai minõség javításától a szolgáltatások széles tárházának nyújtásáig kell kiterjednie.”

A délután is ugyanolyan fontos, mint a délelõtt (fotó: Kummer János/fn.hu)

A délután is ugyanolyan fontos, mint a délelõtt (fotó: Kummer János/fn.hu)

Értelmetlen felmentés

A hoffmanni koncepcióban arról is szó van, hogy az igazgató felmentést adhat a délutáni órák látogatása alól. Ez azt sejteti, hogy az államtitkárság egy „délelõtt tanítás, délután napközi”-formát képzel el egész napos iskolának. „Így nincs értelme, semmi nem változik. Eddig azt kellett kérni, hogy a gyerek legyen napközis, most azt kell majd kérni, hogy ne legyen. A bennmaradó gyerekeket illetõen semmilyen különbség nincs a kettõ között. Ha délután tanórák is vannak, arról egy igazgató sem adhat folyamatos felmentést senkinek, hiszen akkor a mulasztásra adna engedélyt” – kommentálja Lányi a koncepcióról felröppent híreket.

Hozzáteszi: ha komolyan gondoljuk az egész napos iskola bevezetését, akkor a felsõ tagozat szervezeti felépítését át kell alakítani. Lehetõséget kell biztosítani a délutáni tanórákra, ehhez termeket kell biztosítani, úgy kell megszervezni az egész napot, hogy a felsõsök lehetõséget kapjanak a hagyományos tanórák mellett sportra, mûvészetekre, zenére, drámára, s mindezt széthúzva egész napra. Ebben a rendszerben a délután is ugyanolyan fontos, mint a délelõtt.

Felsõben több tanárra lesz szükség

Az egész napos iskola bevezetésével alsó tagozaton egyébként nincs szükség több pedagógusra, hiszen a mostani tanító-napközis páros el tudja látni a feladatokat. Felsõben – ahol a legtöbb helyen összevont napközik, tanulószobák mûködnek – viszont több tanárra, s ezért többletköltségre lenne szükség.

„Ha azonban nem arra használjuk az egész napos iskola kínálta lehetõséget, hogy egyenletesen elosztva, a gyerekek napi életritmusára figyelve alakítsuk az oktatási-nevelési rendet, s a délután nem lesz más, mint hogy megíratják a tanárok a házi feladatot, akkor ez egy nyolc órára kihúzott monoton, fárasztó napot jelent mind a diáknak, mind a tanárnak” – vázolja a veszélyeket Lányi Marietta.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.