A lap szerint a bûncselekményekbõl származó vagyonok felkutatása még mindig olyan kötelezõ feladatnak számít a nyomozó hatóságoknál, amelyre nem szívesen fordítanak idõt, pénzt, energiát. „A bûnözõk elfogásáért osztanak csillagot, az áldozatok kárának megtérítéséért nem”, summázta a helyzetet egy neve mellõzését kérõ vezetõ beosztású bûnügyi rendõr.
Így gyakran megtörténik, hogy a bûnözõ, még ha le is ültetik pár évre, szabadulása után gondtalanul élvezheti a bûnös úton szerzett vagyonát. Pedig már csaknem két éve önállóan mûködik a Nemzeti Nyomozó Irodán belül a Vagyon-visszaszerzési Hivatal, a visszafogott a rendõri aktivitás dacára több milliárd forint értékben kutatta fel hazai és (más országok hatóságainak megkeresése alapján) külföldi bûnözõk cégeit, ingatlanait, bankszámláit, repülõgépeit helikoptereit, hajóit. Tavaly 170, külföldi bûnözõk érdekeltségébe tartozó, Magyarországon bejegyzett céget azonosítottak. Ugyanakkor a magyar hatóságok megkeresésére 263 ingatlan, több mint 300 cég, 86 bankszámla azonosítása történt meg – emlékeztet a lap. A külföldi hatóságok fõleg pénzmosási, csalási és drogügyekben kérnek segítséget, míg a magyar megkeresések többsége csaláshoz, sikkasztáshoz, okirat-hamisításhoz, hûtlen kezeléshez kapcsolódik, de arra is volt példa, hogy tartásdíj elmulasztása miatt indított eljárásban kérték a gyanúsított vagyonának feltérképezését.
Az éves szinten több tízmilliárd forintos forgalmat bonyolító hazai drogpiacon dolgozó kereskedõk vagyonára például egyetlen hazai nyomozó hatóság sem akarta még rátenni a kezét – írja a Népszabadság.
