Elvitték a rendőrök Galambos Lajost. Ügyvédjét a család értesítette arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe szállították. Molnár Lajos azt mondta, ebből arra lehet következtetni, hogy a bíróság elrendelte a kémkedéssel gyanúsított Galambos Lajos előzetes letartóztatását, de erről őt hivatalosan nem tájékoztatták. Az ügyvéd közölte: védence továbbra is tagadja az ellene felhozott vádakat. A Hír Televízió szerint a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előzetes letartóztatásba helyezte Galambos Lajost, megváltoztatva az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság végzését, amely házi őrizetet rendelt el.
A volt titkosszolgálati vezetők és a volt titkosszolgálati miniszter ügyében is ma várható másodfokon döntés a Fővárosi Ítélőtáblán. Az MTI megkereste a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának a vezetőjét, aki későbbre ígért információkat.
A többi gyanúsítottnál egyelőre a Hír TV sem ismeri az ítélőtábla döntését. A Budapesti Katonai Ügyészség a másik volt NBH-főigazgató, Laborc Sándor és Szilvásy György volt titokminiszter esetében is előzetes letartóztatást indítványozott, de a Fővárosi Bíróság első fokon mindkettőjüket elengedte. Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost kémkedéssel, Laborc Sándort bűnpártolással gyanúsítja a katonai ügyészség.
A Heti Válasz legfrissebb száma szerint a volt titkosszolgálati vezetők ügyének fő szála egy orosz érdekű céghez köthető, amely a „fideszeseket” szűrte volna ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), és ez a cég a szolgálatok személyi adatai mellett más állami információkhoz is hozzáfért.
Az orosz kapcsolat
A lap szerint ez a cég a Zömök Kft., amelyet P. László alapított, a cég több szállal is kötődik az Ecplise Zrt. biztonságtechnikai céghez. A Hír TV szerint P. László az ügy negyedik gyanúsítottja, és több családtagja is orosz származású, és az Eclipse-ügyben is gyanúsított. Az NBH-hoz Galambos Lajoson át jutott, feladata az volt, hogy poligráfos hazugságvizsgálatokkal szűrje ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk a Fideszhez. „A nemzetbiztonsági vezetőknek ugyanis paranoiával határos meggyőződésük volt, hogy az akkori ellenzék sokszor naprakészebb bizalmas ügyekben, mint maga a kormányzat. Ezt az úgynevezett „veszélyt” elhárítandó lépett szövetségre (a területet felügyelő miniszter, Szilvásy György nyomására) az NBH és az orosz érdekektől sem mentes Zömök.
A magyar szál
A Zömök-stábot a Heti Válasz már az Eclipse-nyomozás tavalyi indulásakor nemzetbiztonsági kockázatként azonosította, arra mégis már a HVG emlékeztet a mai számában, hogy szintén Zömök-ügyfél volt a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amelynek stratégiai főigazgatója volt a BM egykori és jelenlegi helyettes államtitkára, Eiselt György, aki a botrány kipattanása előtt az Eclipse által bérelt Mercedest hajtott. Eiseltet ezzel összefüggésben már kihallgatták, gyanúsítottként.
Múlt és jelen
A Heti Válasz úgy tudja: az ügyészség korábban titkos nyomozást folytatott az ügyben, de végül ezt lezárták, mert Galambos utódja, Laborc Sándor nem működött közre a hatóságokkal. Ami biztos: a volt főigazgatónál eredetileg hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartottak házkutatást (mivel az Egymásért nevű csempészalapítványt létrehozó Jakubinyi Róbertet az ő pénztárnokaként azonosították). Végül mégsem pénzügyi machinációkkal, hanem kémkedéssel gyanúsították meg Galambost, majd közvetlenül ezután dőlt el a Szilvásy- és a Laborc-dominó – írja a lap.
Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH egykori főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. Rajtuk kívül gyanúsított még Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere is, akit szintén kémkedéssel vádolnak.
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Szilvásyt és Laborcot szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte. Galambost kedden kihallgatták, minden kérdésre válaszolt, és továbbra is azt állította, nem követett el bűncselekményt. Ügyvédje szerint a kihallgatáson szigorúan szakmai kérdések hangzottak el, amelyekről nem beszélhet, hiszen az ügy államtitkot képez.
Ki akar itt tisztán látni?
A nemzetbiztonsági bizottság korábbi ülésén az üggyel kapcsolatban elhangzottakat 2089-ig titkosították. A testület szocialista elnöke azonban feloldatná a rendelkezésre álló dokumentumok minősítését. Vadai Ágnes szerint szükséges a nyilvánosság ereje a polgári titkosszolgálatok szakmai becsületének védelmében.
A Fidesz frakcióvezetője viszont óva intett a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldásától. Lázár János azt mondta, hisz Laborc Sándor ügyvédjének, aki közölte, az ügy nem politikai, hanem szakmai jellegű. Ha valóban szakmai ügyről van szó – folytatta a frakcióvezető -, és az ügyészség, a nyomozóhatóság, a különböző nemzetbiztonsági szervek a titkosítás fenntartását javasolják, akkor ő óv attól, hogy ezt feloldják.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint ugyanakkor abban a Fidesz is egyetért – tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére -, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása – mondta Gulyás Gergely.
