Alig fél óra alatt véget ért az Országgyűlés nemzetbiztonságának ülése, melyet a testület MSZP-s elnöke hívott össze. Vadai Ágnes azért akart találkozni a tagokkal, mert szerinte „hihetetlen”, hogy az elmúlt napokban olyanokat gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények leleplezése.
Az ülést követően Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke mindössze annyit közölt: az ülés jegyzőkönyvét is 2089-ig titkosították.
Pintér helyett tasnádi
A bizottság ülésén Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, Bánhegyi Gábor megbízott katonai főügyész, valamint Hegedűs Antal budapesti katonai ügyész is részt vett, míg a külföldön tartózkodó Pintér Sándor belügyminiszert Tasnádi László kabinetfőnök helyettesítette.
Vadai Ágnes mindössze annyi kommentárt fűzött az üléshez, hogy ott elképesztő és valószínűtlen állítások hangzottak el. Lapunknak a bizottsági elnök még elmondta, hogy ha a meggyanúsítások vádemeléssel végződnek, akkor az már véleménye szerint nem tartható titokban. Vadai Ágnes a titkosításra hivatkozva nem kívánt arra a kérdésünkre válaszolni, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is érintett lehet-e az ügyben.
Gyurcsány idején
Gulyás Gergely a kérdésekre, miszerint a három gyanúsított, Galambos, Szilvásy és Laborc őrizetbe vétele kapcsán egy ügyről van-e szó, vagy többen is folyik eljárás, a 2089-es dátumra hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni.
Az ügyben a hírek szerint Gyurcsány Ferenc kormányzásának idejére vonatkozó események miatt folyik nyomozás.
Nem kíván nyilatkozni
Lapunk próbálta megszólaltatni az ügyben feltehetően érintett Egymásért Egy-Másért Alapítvány egyik még szabadlábon lévő kurátorát, Simon Ibolyát, ám az NBH-t is rendszeresen képviselő ügyvédnő telefonon azt közölte, nem kíván nyilatkozni.
Nagy ár
Az fn.hu külföldön érte utol Nikolits Istvánt, aki a Horn-kormány idején felügyelte a titkosszolgálatokat. Az egykori tárca nélküli miniszter szerint, ha alaptalannak bizonyulnak a Galambos-Szilvásy-Laborc trió elleni vádak, akkor nagy árat fizet az ország.
„Rendkívül megalapozott és nagyon jól dokumentált bizonyítékok kellenek ahhoz, hogy egy regnáló hatalom ilyet tehessen” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a titkosszolgálat jelenlegi tagjait nagyon megviselheti az ügy, ráadásul a magyar szolgálat hírét jelentősen rontja a világban.
Kizárható
Szintén a presztízsvesztésre hivatkozik Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, amikor azt állítja: kizárható a politikai szál a Galambos-ügyben, mivel egy volt miniszter és egy titkosszolgálati vezető eljárás alá vonása sokkal nagyobb kár okozhat, mint amekkora hasznot hajtana.
Gálszécsy az ATV reggeli műsorában azt mondta: “A Fidesznek nem lehet érdeke ekkora nemzetközi politikai botrányt kavarni csak azért, hogy kellemetlenségeket okozzon a szocialistáknak.”
A rendszerváltás utáni második (Boross Péter volt az első) titokminiszter szerint rendkívül nagy károkat okoz ez az ügy a magyar és a nyugati titkosszolgálatok kapcsolatában. Mondván, utóbbiaknak annak idején “meglehetős fenntartásokkal kezelték” Laborc Sándort kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére azért, hiszen Laborc korábban a szovjet titkosszolgálat (KGB) akadémiáján tanult.
A volt miniszter elmondta azt is, hogy a gyanúsítás lehetséges magyarázataként eddig a sajtóban a Mol részvényeinek orosz kézbe való feltételezett átjátszását és az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyét említették, viszont ezek gazdasági bűncselekményeknek minősülnek, nem pedig kémkedésnek.
