A nyugdíjas tábornok védője elmondta: az előzetes letartóztatásra vonatkozó ügyészi indítványt a bíróság elutasította, mert a gyanút nem találta teljesen megalapozottnak. A döntés ellen a védelem és a katonai ügyészség képviselője is fellebbezett, így az nem jogerős. Molnár Lajos ügyvéd szerint védencénél eredetileg vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartottak házkutatást kedden, de néhány órával később már kémkedéssel gyanúsították meg. Ezt a védő képtelenségnek nevezte. Mint mondta: legfeljebb az államtitoksértés gyanúja merülhet fel, de – szerinte – az sem állja meg a helyét.
A védő az ügy részleteiről nem beszélhetett, arra sem válaszolt, hogy a sajtóban megjelent különféle információk alapján az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal, vagy Mol-ügylettel függne össze Galambos Lajos meggyanúsítása. A Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója részletes nyilatkozatot tett és ártatlannak vallotta magát. Hozzátette, az ügyészség egyetlen bizonyítékot csatolt be a bíróságra, ezt ők is megismerhették, s az alapján érdemi védekezést terjesztettek elő. “A jelenlegi bizonyítékok alapján meggyőződésem, hogy védencem ártatlan, és semmilyen jogsértést nem követett el” – közölte az ügyvéd.
Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének veszélyére hivatkozva kérte az előzetes letartóztatást. A tárgyalás végén Galambos Lajos a két karját magasba emelve mutatta az újságíróknak, hogy bilincs nélkül távozhat a tárgyalóteremből, amelyet az újságírók nem közelíthettek meg.
Az MTV Híradója kedden számolt be arról, hogy Galambos Lajost a Budapesti Katonai Ügyészség aznap este gyanúsítottként hallgatta ki. Ezt követően több újság is arról írt, hogy Galambos Lajost vagy az Egymásért alapítvány kuratóriumában játszott szerepével vagy a Mollal kapcsolatos ügyletek miatt gyanúsították meg.
A találgatások szerint az Egymásért alapítvány nyugalmazott rendőr ezredes elnöke, Földesi-Szabó László tett olyan vallomást, amely alapján Galambos ellen eljárás indulhatott. Azt sem zárták ki, hogy a nyomozás hátterében a Mol-részvényekkel orosz befektetők strómanjaként üzletelő és emiatt nemrég Bécsben elfogott (az Egymásért Egy-Másért alapítványhoz szintén köthető) Jakubinyi Róbert ügye áll, akit a Blikk szerint “csalási ügyből mosdatta ki az NBH volt főigazgatója.
Ha ők egyszer elkezdenek beszélni
A bulvárlapnak a nyomozásban érintett egyik szerv meg nem nevezett munkatársa azt mondta, Galambos pozíciója és befolyása önmagában még nem lett volna elég Jakubinyi ügyének megszüntetéséhez, így valószínűsíthető, hogy még feljebb vezetnek a szálak.
A Heti Válasz csütörtöki számában már arról írt, hogy Jakubinyit nem is gyanúsítják az Egymásért “csempészalapítvány ügyeivel – ezekről szabadon beszélhet kihallgatóinak”.
A hetilap szerint így nyitva állhat a lehetőség, hogy az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében “feltárja a valót”. A hetilap is utalt arra, hogy az alapítvány kuratóriumának elnöke, a “csempészésen és adócsaláson kapott”, az ítélethirdetés közben megszökött Földesi-Szabó László bujkálása idején ügyvédjén keresztül azt üzente a politikának: “van néhány nagykutya, akit kellemetlenül érintene, ha kinyitná a száját”. Erre az exrendőrnek azért nem volt módja a perben, mert a bíró kísérletet sem tett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) felmentse a vádlottat a titoktartási kötelezettsége alól.
A Heti Válasz szerint Jakubinyi és Földesi-Szabó információi leginkább a 2002 és 2010 közötti “titkosszolgálati elitet” érinthetik. A botrány könnyen elvezethet Apró Piroska (Gyurcsány Ferenc anyósa) szűkebb köreihez, ahová az alapítvány ötletgazdája Nagy Lajos, az NBH rendszerváltáskori főigazgatója is tartozott. Nagy Lajos és Apró Piroska a kilencvenes évek elején együtt “gründolták az S-Komplex biztonságvédelmi céget, s az időközben elhunyt Nagy felesége az utóbbi években Apró Piroska személyi titkáraként vétette észre magát. Nagy Lajos és neje két családi céggel is feliratkozott az Egymásért-csempészalapítvány támogatói listájára – írja a hetilap.
Nagy, Jakubinyi és Földesi-Szabó később olyan embereket vitt az alapítvány kuratóriumába, mint a volt NBH-vezér Galambos Lajos, és pártot is alapítottak köré Magyarok Egymásért Szövetsége névvel. A Heti Válasz szerint ha Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert “beszélni kezd”, akkor újabb elemekkel bővülhet az Egymásért-ügy, kiderülhet, milyen, államtitokkörbe tartozó fedőtevékenységet végzett az alapítvány az NBH számára, és világossá válhat az is, hogy miért adta tovább Jakubinyi a megvásárolt MOL-részvényeket orosz üzletfeleknek. Bár csak a MOL-ügyben szerepelhet gyanúsítottként Jakubinyi, a többi ügyről is lehetnek információi nyomozati alku keretében.
Államtitok a Galambos-ügy?
Blikk úgy értesült, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója őrizetbe vételének oka szigorúan titkos, sőt államtitok, amellyel kapcsolatos bármilyen információközlés eleve bűncselekménynek minősül.
A hazaárulás a legsúlyosabb államellenes bűncselekmény, amelyet, ha állami szolgálat vagy hivatásos megbízatás felhasználásával követnek el, életfogytiglani börtönt is jelenthet az elkövetőjének. A bulvárlap úgy értesült, Galambosra is orosz kapcsolat miatt csaptak le. A Fidesz már annak idején nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az oroszok Mol-ügyletét, sőt Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának akkori fideszes elnöke azt mondta: a kormány tudott az oroszok szándékáról, és vagy szándékosan, vagy hibából, de segítette az oroszokat. Demeter szerint már 2006-tól látható volt a szándék, mégsem tett a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet ellenlépéseket. Mint ismert: Gyurcsány írta alá az orosz Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről szóló államközi szerződést, sőt korábban a Déli Áramlat vezetői székének várományosaként is emlegették -írta a Blikk.
Államtitok, tehát hazaárulás?
A sajtó felkapta a hazaárulás vádját. A Büntető Törvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint hazaárulónak minősül, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel. Galambos Lajos ügyében ezt a jogi kategóriát egy, az ügyben is érintett ügyvéd lapunknak azonnal tagadta. „Hazaárulással az elmúlt húsz évben nem vádoltak meg senkit Magyarországon, és várhatóan nem is fognak. Itt sem erről van szó, ez egy szerencsétlen szóhasználat. Mivel az ügyet államtitoknak minősítették, ezért valaki rögtön hazaárulásként kezdte kezelni a sajtóban.”
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta: „Galambos Lajossal csakis az Egy-Másért Alapítványos történettel kapcsolatban lehet foglalkozni, mint ahogy azt már helyesbítették is néhány helyen.” Bánáti – az államtitokra hivatkozva – konkrétumokat egyelőre nem oszthat meg, csupán annyit mondott az ügyről: „Azt gondolom, Galambos úr ügye összefüggésben kell legyen azzal az eljárással, amiben én vagyok védő. Ennél többet azonban nem mondhatok, hiszen titoktartás kötelez.” A kamara elnöke látja el Pongó Sándor védelmét abban a perben, ami a Földesi-Szabó László és védence vezette cég ellen folyik. Ez a vállalat – az ügyvéd a nevét nem adhatta ki – volt ugyanis az Egy-Másért Alapítvány legnagyobb támogatója. A kamarai elnök hangsúlyozta: „A tényállást mindenképp ismerni kell a jogi minősítéshez, ez azonban államtitkok, amíg a hivatalos szervek nem nyilvánulnak meg. A büntetőeljárás mindenesetre az őrizetbe vétel napján megindult Galambos ellen.”
