A már korábban bejelentett PISA 2009-es vizsgálat általános eredményei mellett kedden több országban egyszerre mutatták be ennek egyik „alvizsgálatát”, amely a digitális szövegértést mérte fel a 15 éves diákok körében. A 16 OECD-országban végzett felmérés szerint Magyarország szignifikánsan az átlag alatti teljesítményt ért el, a 12-14. helyen áll, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen.
A vizsgálat szerint Magyarországon a leggyengébben és a legjobban teljesítő csoportokat minden más országhoz képest nagyobb távolság választja el egymástól. A PISA nyomtatott
mérési területein ez nem így van, ott a tanulók közötti különbségek Magyarországon OECD-viszonylatban átlagosak. Elgondolkodtató adat, hogy a magyar tanulók több mint negyede nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá tennék őket a digitális környezetben való önálló eligazodásra, a digitális szövegek önálló keresésére,
értelmezésére és feldolgozására.
Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal mérési és értékelési osztály vezetője a feladatok kapcsán arról számolt be: a diákoknak egy tipikus keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, az olvasott cikkek fő gondolatait meghatározniuk, oldalak között lépkedniük, elektronikus levelezést és fórumot használniuk.
Balázsi Ildikó ismertette: a képességi szintek kapcsán a magyar diákok 73 százaléka érte el a minimális szintet, míg más OECD országokban ez 83 százalék volt. A kiemelkedő szintet a magyar diákok 5 százaléka érte el, a más országokban mért 8 százalékkal szemben.
A tanulók képességszintek szerinti megoszlása
(forrás: OECD PISA 2009 Database, Table VI.2.1. )
Mint korábban megírtuk, a hagyományos szövegértési kategóriában Magyarország a 13-22. helyet foglalta el a 34 OECD-ország között. Matematikából és természettudományos ismeretekből továbbra is az átlag körüli a teljesítményünk.
A 2000-ben indult PISA-vizsgálatokban először tapasztalhattunk pozitív változást 2009-ben, a magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt. A funkcionális analfabétának tekinthető 15 évesek aránya 2006-ban még 20 százalék fölött volt, tavaly „csak” 17,6 százalék. (Más megfogalmazásban: még mindig minden hatodik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából.)
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden a digitális szövegértéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az eszközközpontú informatikai fejlesztéseket a tudás, elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése kövesse.
Továbbra is jellemző a magyar iskolarendszerre, hogy a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményeit, mint a legtöbb országban. Igaz ez mind a hagyományos területekre (olvasás-szövegértés, matematikai eszköztudás, természettudomány), és fokozottabban igaz ez a digitális írásbeliséggel kapcsolatos kompetenciákra is. Ez utóbbira természetesen erősen hat, a család szocio-gazdasági helyzetével is összefüggő faktor, az internethez, számítógéphez való hozzáférés is.
