Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA 2009-es felmérése szerint, kicsivel a nemzetközi átlag felett teljesítettek a magyar diákok – közölte Hoffmann Rózsa kedden Budapesten a kutatás most elkészült és közzétett értékelései és adatai alapján. Az oktatási államtitkár ugyanakkor közölte azt is, hogy matematikából és természettudományos ismeretekből továbbra is az átlag körüli a teljesítményünk.
Továbbra is jellemző a magyar iskolarendszerre, hogy a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményeit, mint a legtöbb országban. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy bár a magyar tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményük azonban jobb, mint ez alapján várható lenne.
pokorni is örül
Pokorni Zoltán az MTI-nek kedden Mark Twain írót idézve azt mondta, “a sikernek sok anyja van, a kudarc árva”. Értékelése szerint a mostani eredmények az első Orbán-kormány oktatáspolitikájának sikerét jelzik, azok a gyerekek, akiket most mértek, 2000-ben kezdték meg tanulmányaikat.
Hozzátette: a szakma fogja értékelni, mi az oka annak, hogy a természettudományok és matematika esetében változatlan a helyzet.
Az OECD-országok közül Dél-Korea, Finnország és Kanada végzett az élen olvasás-szövegértésből. Az élmezőnyben végzett még Hongkong, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland és Japán. A felmérésbe több nem OECD-ország is bekapcsolódott. Először vett részt külön a felmérésben Kína sanghaji körzete, amely az összes többi vizsgált országot lekörözte, beleértve a matematikai és természettudományos területeken mutatkozó eredményeket. A sanghaji 15 évesek több mint negyede mutatott fejlett matematikai gondolkodási készséget komplex problémák megoldására, míg az OECD tagállamaiban ez az arány csak 3 százalék.
Magyarország mellett Chilében, Izraelben, Lengyelországban, Portugáliában, Dél-Koreában és Németországban is jelentős javulás mutatkozott az olvasási készségben. A matematika területén Mexikó, Törökország, Görögország, Portugália, Olaszország és Németország ért el gyors fejlődést. A természettudományi tárgyakban Törökország, Portugália, Dél-Korea és Olaszország mellett Norvégia, az Egyesült Államok, valamint Lengyelország tette meg a legnagyobb lépést.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lányok minden országban megelőzték a fiúkat, méghozzá átlagosan egy iskolaévvel járnak fiú diáktársaik előtt. A nemek közötti szakadék 2000 óta egy országban sem szűkült, Franciaországban, Izraelben, Dél-Koreában, Portugáliában és Svédországban még nőtt is. Ezt tükrözi, hogy a fiúk egyre kevésbé lelik örömüket az olvasásban.
Közepes eredmények
Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője ismertette az adatokat. A szövegértési kategóriában 494 pontot ért el Magyarország, ezzel a 13-22. helyet foglalta el a 34 OECD-ország között. A folyamatos szövegek megértésében jobb eredményt produkáltak a magyar diákok, mint a nem folyamatos szövegeknél – jegyezte meg. A magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt. A funkcionális analfabétának tekinthető 15 évesek aránya 2006-ban még 20 százalék fölött volt, tavaly “csak” 17,6 százalék. (Más megfogalmazásban: még mindig minden hatodik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából.)
Balázsi Ildikó a PISA-felmérések alapján elmondta: míg az OECD-országokban az utóbbi három évben 68-ról 63 százalékra csökkent az olvasási hajlandóság, addig Magyarországon ez a mutató 75 százalék, amely 2000 óta nem csökkent. A lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, de az utóbbiak jobbak matematikából, míg a természettudományos tárgyakból egyenlők a teljesítmények.
A mindennapi életben használható tudás
A Programme for International Student Assessment (PISA) egy monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a tizenöt éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával. Először 2000-ben, ezt követően 2003-ban, majd 2006-ban, legutoljára 2009-ben volt mérés.
Mivel a PISA egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendelésére készül, célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak. A felmérés eredményei több országban egyfajta sokkot okozott, és oktatási reformok sorozatát indította el. Magyarországon az első vizsgálat eredményét próbálták eltussolni, de később az oktatásvezetés számos alkalommal hivatkozott a gyenge PISA-eredményekre.
Jobb PISA-eredmény, nagyobb GDP-növekedés
Mint korábban az fn.hu-n beszámoltunk, egy az év első felében megjelent tanulmány szoros összefüggést mutatott ki az adott országok PISA-eredményei és gazdasági növekedései között. Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége (The high cost of low educational performance) című kötet feketén-fehéren kimutatta, hogy az alkalmazható tudás növelése nemcsak úgy általában jelentene gyorsabb fejlődést, hanem valóban szinte sokkoló mértékű gazdasági növekedést eredményezne.
A kötet szerint például, ha a következő 20 évben összesen 25 pontos növekedést tudna elérni a PISA-teszteken Magyarország, akkor ez a javulás a 2010-ben születettek teljes élettartama alatt 587 milliárd dollár (nagyságrendileg 100 000 milliárd forint) többletet eredményezne. Összevetésként: 2009-ben a magyar GDP összege 26 ezer milliárd forint volt. Ha a következő 20 évben elérnénk az állandó „éltanuló” finn PISA-szintet, az a GDP 584 százalékos emelkedését jelentené ahhoz képes, mintha nem javítanánk az eredményeinken. Természetesen ehhez igen nagy erőfeszítésre lenne szükség, de a növekedési adatok láttán nem kérdés, hogy megérné-e.
