A tárcavezető rámutatott, hogy a legmagasabb szintű részvétel volt tapasztalható a tagállamok részéről a magyar elnökség kezdeményezésre összehívott rendkívüli energetikai tanácsülésen, ahol a japán katasztrófa és az észak-afrikai politikai válság európai energiaellátásra gyakorolt hatását vitatták meg.
A miniszter úgy értékelte, hogy a csúcsértekezleten nagy lépést tettek előre a válaszra váró energiabiztonsági kérdések megfogalmazásában, például abban, hogy az unió hogyan viszonyuljon az atomenergiához, nemzeti hatáskörben maradjon-e továbbra is az energiapolitika, illetve milyen mechanizmusokat lehet alkalmazni az európai piacon annak érdekében, hogy a váratlan eseményeket kezelni lehessen, és a kieső energiahordozókat az EU-n belül pótolni tudják.
Fellegi Tamás rámutatott: a zárt ajtók mögötti tanácskozáson az energetikai helyzettel kapcsolatos összes lényeges kérdés és kritika elhangzott, köztük az, hogy tagállami hatáskörben hozhat-e egy tagország olyan váratlan döntést, amely számos uniós ország piacát befolyásolhatja.
Példaként említette, hogy Németország a japán atomerőmű katasztrófa után bejelentette hét atomerőműve azonnali bezárását. Ez az intézkedés befolyásolhatja a villamosenergia-ellátást számos más európai országban is, hiszen a kieső energiát pótolni kell.
A miniszter eredménynek nevezte, hogy uniós konszenzust tudtak elérni a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elnökjelöltjének állításában, majd megválasztásában, amire évek óta nem volt példa. Fellegi Tamás szerint átütő siker, hogy az Európai Tanács február 4-ei ülését úgy tudták előkészíteni, hogy két rendkívül fontos politikai döntést is hozhatott a miniszterelnökök, államfők tanácsa. Az egyik az egységes energiapiac kialakításáról szóló döntés 2014-ig, a másik pedig arra vonatkozik, hogy 2015-re fel kell számolni az unión belül az energiaszigeteket – emlékeztetett.
