Önálló ülésen foglalkozik majd a parlament oktatási bizottsága a sajátos nevelési igényű gyerekek (korábbi elnevezéssel fogyatékkal élő gyerekek) ellátásával, a korai fejlesztéssel, illetve ezeknek a közoktatási törvény tervezetében való megjelenésével – jelentette be Pokorni Zoltán, a testület fideszes elnöke a Mindenkinek becsengettek! című oktatási esélyegyenlőségi program keddi rendezvényén. A program célja, hogy enyhén és közepesen súlyos fogyatékossággal élő gyermekeket többségi oktatási intézményekbe vigyenek be azért, hogy ott együtt szocializálódjanak és tanuljanak más óvodásokkal és iskolásokkal.
Az oktatási bizottság elnöke szerint szükség lenne arra, hogy a pedagógusképzés rendszerében megjelenjenek a gyógypedagógiai ismeretek és a korai fejlesztésre elegendő szakembert képezzenek. A tanárképzés átalakítása ezekre várhatóan lehetőséget is ad – mondta. Emlékeztetett, hogy bár egy évtizede összevonták a legnagyobb fővárosi tanárképző egyetemet a gyógypedagógiai főiskolával, valós, tartalmi integráció nem történt, nem szivárogtak át egymásba a két terület szaktudásai.
Centrális integráció
Pokorni fontosnak tartja azt is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait megfelelően definiálja majd a közoktatási törvény. A közoktatási törvény koncepciójában leírt – zavaros, a szociális hátránnyal és a sajátos nevelési igénnyel élő tanulókat összemosó – definíciót ugyanis számos szakmai bírálat érte. Álláspontja szerint nem megnyugtató a családsegítő hálózat jogi helyzete sem, amely ráadásul vidéken foghíjas és a fővárosban sem épült ki teljesen. E témára épülő napirenddel a közeljövőben összehívja a Parlament oktatási bizottságát.
A bizottság elnöke úgy látja: a kormányhoz kellene rendelni az integrált oktatás kialakításának feladatát, mivel az önkormányzatok pénzhiány miatt nagyon kevés helyen tudták alkalmassá tenni erre az óvodákat és az iskolákat. „Nem minden területen támogatom a centralizációt, de ezen a téren sokat segíthetne” – jelentette ki.
Pokorni Zoltán szerint az integrált oktatásra való törekvés nemcsak a sérült gyerekek érdeke, hanem a többi gyerek személyiségfejlődése szempontjából is nagyon lényeges, mert így ők megtanulják, hogy vannak náluk gyengébbek, akik segítségre szorulnak. Mindenkinek jó sikeresen, szakszerűen megvalósított integráció, s ezt a társadalom, a szülők számára is nyilvánvalóvá kellene tenni – véli.
A beteg gyerekek 90 százaléka elkallódik
Czeizel Barbara, a Mindenkinek becsengettek! programban részt vevő Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány intézményvezetője hangsúlyozta: a fő probléma az, hogy a jelenlegi rendszer fel sem ismeri az eltérő fejlődésű gyermekeket, pedig őket már egyéves kor alatt is ki lehet szűrni. 2009-ben 2370 0-5 éves gyermek kapott korai fejlesztést. Számításai szerint azonban ez a szám töredéke, mintegy 10 százaléka mindössze annak, ahány gyereknek valóban szüksége lenne korai fejlesztésre. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy ugyanebben az évben az első osztályos gyerekek között 4800-an voltak a sajátos nevelési igényűek. Ez öt év alatt 24 ezer gyerek. Az is alátámasztja sok gyerek ellátatlanságát, elkallódását, hogy átlagosan évi hatezer csecsemő születik koraszülöttként vagy szülési sérüléssel, s ezek a gyerekek erős rizikócsoportot alkotnak e szempontból.
Kitért arra, hogy annak a gyereknek, aki időben nem kap korai fejlesztést, esélye sincs később beilleszkedni egy integrált iskolába. Megjegyezte, az eddigi tapasztalatai szerint a sérült gyermekek integrációja a bölcsődékben a legsikeresebb, mert hároméves korig nem tud kialakulni az előítélet. Sajátságos helyzet,hogy bár 1993 óta kötelező a korai fejlesztés, ugyanez évtől nincs korai fejlesztő szakemberképzés a felsőoktatásban.
Kérik a Down-kóros gyerekeket
A rendezvénynek helyt adó általános iskola, a Gyermekek Háza két évtizede indult, s integrált intézményként minden évfolyamban van 3-4 sajátos nevelési igényű tanuló. (Az iskoláról többször írt az fn.hu.) „Nem szokták elhinni, de kifejezetten kérjük, hogy ha van integrációra alkalmas Down-kóros tanuló, akkor adják be hozzánk” – mondta Kókayné Lányi Marietta az iskola pedagógiai vezetője. Mint mondta e gyerekektől olyan tudást kapnak ők is, a tanulók is, amit máshonnan nem tudnának. Az osztályokban sikeresen együtt tanulnak a Down-kóros, autista, hallás- és mozgássérült tanulók a többségi, ép diáktársaikkal. Mint mondta, az iskola jobb lett azáltal, hogy nem indítanak olyan osztályokat, amelyekben nincs legalább három sérült gyermek. Az esélyteremtés és a gyermekek szemléletformálása mellett fontosnak tartja azt is, hogy ennek köszönhetően folyamosan megújulnak a pedagógusok, hiszen folyamatosan más és más helyzetekben dolgoznak.
Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a Mindenkinek becsengettek! oktatási esélyegyenlőségi program keretében határon túli társszervezetek pedagógusai szervezett óralátogatások keretében tanulmányozták a fogyatékossággal élő gyermekek integrációját a Gyermekek Házában. Jelezte, a Budapesten, Szentendrén, Nyíregyházán, Debrecenben és Vácott folyó programban mindenki önkéntesként vesz részt.
