Belföld

Keresztes háborúkat idéz az alkotmányunk?

Magyarország XXI. századi alkotmánya inkább a keresztes háborúk korát idézi – írja a Die Welt, amely szerint a Szent Korona tan hangsúlyozása a revizionizmus felértékelését jelenti.

A nem keresztények, a gyermeküket egyedül nevelők és a homoszexuálisok biztosan másodrangú magyaroknak érzik magukat, ha elolvassák a majdani alkotmányt – írta a készülő új magyar alkotmányról internetes kiadásában a Die Welt című német konzervatív újság. A cikk címe: Magyarországnak magyarrá kell lennie.
Miközben Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője – a háromtagú alkotmány-előkészítő bizottság vezetője – büszkén jelenti, hogy a „XXI. századi alkotmány” legnagyobb részét Brüsszel és Strasbourg között, a vonaton írta az iPadjén, mégis – főleg a preambulum – inkább úgy tűnik, mintha egy keresztes háborúk korabeli királyságnak íródott volna, semmint egy, az Európai Unió szívében elterülő köztársaságnak – írta a lap.

A szerző, Thomas Roser megállapítása szerint a tervezetben „a magyar nemzet terjengős dicsőítése együtt jár a kereszténység és a ’szellemi megújulás’, a határon túli, Kárpát-medencei magyarok védelme és a ’Szent Korona’ vívmányai” melletti ismételt kiállással. Bírálók azt gyanítják, a koronának a preambulumba való belefoglalásának terve mögött „a revizionistának számító Szent Korona-tan felértékelése” húzódik meg.

Ez a tan a koronában látja az államhatalom igazi hordozóját. „A nacionalisták ugyanis nem utolsósorban a Szent István-i koronával és a Magyar Királyság korábbi nagyságával indokolják a határok felülvizsgálatára vonatkozó követeléseiket” – írta az új magyar alkotmány tervezetéről a Die Welt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik