A vádirat szerint Kiss Árpád Sándor elsőrendű, testvére Kiss István Zoltán és a harmadrendű vádlott Pető Zsolt 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Mivel egy szerelmi háromszögből kialakult nézeteltérésben az azóta már jogerősen feloszlatott Magyar Gárda is segítséget nyújtott, úgy döntöttek, hogy – mivel megítélésük szerint az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el a roma származású bűnelkövetőkkel szemben feladatát – korábbi személyes sérelmeik és romák iránt táplált gyűlöletükből fakadóan saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást. A célpontként kiválasztott település megfelelő eszköz lehet a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak.
A sértettek két és fél évvel a fegyveres lövöldözés után még mindig félnek, és az akkori támadás nyomait még ma is viselik a Dózsa György úti lakóházak.
Az ügyészség szerint a vádlottak – akik kezdetben még csak hárman voltak, negyedik társuk csak a két utolsó, a tiszalöki és a kislétai halálos sérülésekkel is járó helyszíneken bűnsegédként vett részt – támadásukat katonai pontossággal a legapróbb részletekig kidolgozva, minden eshetőségre felkészülve tervezték meg és hajtották végre.
A támadást július 21-re virradóra követték el: egy ezüstszínű, letakart rendszámtáblájú Opel Astra kombival, Acsa felől, a földúton közelítették meg éjfél előtt a települést, a házak mögötti kerten át az utca közepéig besétálva, az elsőrendű vádlott több száz méterről történő fedezése mellett egy adott jelre féltérdre ereszkedett, és Kiss István tüzet nyitott a lakóházak ablakaira. A házban két család, négy felnőtt és egy ötéves kisfiú aludt, de nem sérültek meg.
Miután a másodrendű vádlott az öntöltős sörétes fegyverből a tárban lévő hat lőszert kilőtte, Pető Zsolt a megtámadott házzal szemben lévő lakás ablakát vette célba mintegy 30 méterről. Két lövés leadása után kivette az üres töltényhüvelyeket, majd a az udvaron átsétálva kiment az utcára, és újabb két lövés adott le az ablakra.
Mivel akkori tettük nem érte el a számukra kívánt hatást, támadásaikat tovább folytatták: nyolc további helyszínen támadtak romákra, mely során hat embert megöltek, ötöt megsebesítettek, ezért az ügyészség ötszörösen minősülő emberöléssel és más bűncselekmények vádolja őket.
A galgagyörki romákban a félelem még ma is él, és ezért az egyik család el is költözött a megtámadott házból. Elszenvedett sérüléseik miatt kártérítési pert szeretnének indítani a vádlottak ellen, és ehhez jogi segítséget kérnének, de attól tartanak, hogy a rendőrök nem fogták el az összes elkövetőt, esetleg a felbujtójukat, így bosszút állhatnak rajtuk, vagy mások folytathatják a támadásukat.
Elmondásuk szerint csak a sajtóból értesültek, hogy megkezdődött a bírósági per, és hogy csak tanúként, nem pedig sértettként kezelik őket.
A pénteken kezdődött bírósági per szerdán az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.
A Pest Megyei Főügyészség által pénteken ismertetett vádirat szerint az első, másod és negyedrendű vádlott gépkocsija a tiszalöki gyilkosság utáni menekülő útvonalon, a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták és lemosatták a járművet.
Magyar György büntetőügyekben tevékenykedő ügyvéd szerint F.-né Ny. Éva – aki a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely üzemeltetője, így a vádlottak főnöke volt, és akit a vádlottak 2009. december 21-i elfogásakor szintén előállítottak, de tanúkihallgatása után szabadon engedték – azért maradhatott tanú az ügyben, mert a nyomozás során nem volt bizonyítható a bűnpártoló tevékenysége. Hozzátette: még ha tudta is, mit tartalmaz az a zsák, amit autójába tettek a gyilkossági helyszín közelében a vádlottak, ebben az eljárásban tanú marad, szerepét másként nem vizsgálhatják, ugyanis a már bírói szakban lévő ügyben bűnsegédlet miatt új személy nem vonható eljárás alá.
Megjegyezte, a veszprémi Marian Cozma meggyilkolásának ügyében azt a nőt, aki külföldre vitte autójában az egyik vádlottat, bűnpártolás miatt vádlottként vonták eljárás alá.
Arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatoknál, akik a gyilkosság előtt megfigyelték a másodrendű vádlottat, majd miután az fegyverbeszerzésbe kezdett, megfigyelését leállították, hibák miatt, illetve a negyedrendű vádlott, Csontos István kapcsolattartójával szemben, aki a két utolsó támadás között beszélt a vádlottal, bármilyen felelősség megállapításra sor kerülhet-e, úgy válaszolt: erre szintén csak egy új, a katonai ügyészség által lefolytatandó eljárásban nyílna lehetőség.
Nem szerepel a vádiratban, hogy a negyedrendű vádlott korábbi nyilatkozatai alapján társai a katonai biztonsági hivatali kapcsolattartóját meg akarták ölni, de ő lebeszélte társait, az viszont benne van, hogy egy laktanyát akartak kirabolni, hogy újabb, nagy tűzerejű, automata fegyverekre, géppisztolyokra tegyenek szert.
Az ügyvéd szerint a tárgyalás során felmerülhetnek újabb bizonyítékok az üggyel, vagy más bűncselekményekkel kapcsolatban, így akár egy esetleges felbujtó személyére vagy szerepére vonatkozóan is, de csak egy új, az ügyet tárgyaló bíró utasítására elrendelt ügyészségi nyomozásban lehet azt tisztázni, és ha vádképes, akkor lehet a bíróság elé tárni.
Magyar György ügyvéd úgy véli, az emberölés kilenc minősítő körülménye közül már egy is elég ahhoz, hogy életfogytiglani büntetést szabjanak ki, és erre már számos példa volt az elmúlt két évtizedben.
A pénteki vádirat-ismertetés után a vádlottak védőügyvédei nem kívánták kommentálni az ügyészség által ismertetett, 12 pontban megfogalmazott vádakat mondván: ügyfeleik a következő tárgyalási napokon vélhetően nyilatkozatot tesznek a terhükre rótt bűncselekményekkel kapcsolatban.
A tatárszentgyörgyi férfi és kisfia, valamint egy kislétai anya megölése mellett hét másik támadás kapcsán részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolt Kiss István Zoltán, másodrendű vádlott védője, Gerecs Krisztián azt mondta: kisebb horderejű ügyekhez viszonyítva “összecsapottnak” érzi a vádakat, ami véleménye szerint az ügyben elvárt és támasztott társadalmi és politikai nyomás miatt alakulhatott így.
