A Pest Megyei Bíróságon, a romagyilkosságok gyanúsítottjainak ügyében készült vádirat ismertetésének végére kiderült: a vád ötszörösen minősülő emberölés.
A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt hajítottak el, és ezzel összesen 55 ember életét veszélyeztették, hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek.
Nagy készültség Fotó: Beliczay László / MTI KÉPGALÉRIA
Az ügyészség szerint mindez aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésnek minősül, ezért a büntető törvénykönyv alapján tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Ezen túlmenően a vád még más bűncselekményeket is az elkövetők terhére ró, így például lőfegyverrel visszaélést.
Önbíráskodás
Az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően a feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. Személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság – Szögi Lajos tanár meglincselése – is nagy szerepet játszott.
A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésben.
Sajtóhírek nyomán szánta el magát az első fegyveres támadásra a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok három vádlottja, akciójukat “katonai körültekintéssel” tervezték meg – hangzott el a vádirat ismertetése során.
Tévéből értesülve
A harmadik vádpont szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön a roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Úgy döntöttek, megtalálták a megfelelő célpontot a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak.
A negyedik vádpont szerint az elkövetők a galgagyörki támadás után úgy érezték, hogy nem érték el a kívánt hatást, ezért a bűncselekmény-sorozat folytatásáról döntöttek. A választás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse településre esett, ahol tudomásuk szerint romák által elkövetett cselekmények miatt “különösen rossz a helyzet”, és ezzel a hatóságok sem tudnak mit kezdeni.
Nincs meg a negyedik
Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak.
A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában – hangzott el a hat halálos áldozatot követelt támadássorozat vádiratának ismertetésével kezdődött elsőfokú bírósági tárgyaláson pénteken.
Nagy érdeklődés
A tárgyalás miatt a rendőrség már pénteken kora reggel forgalomkorlátozásokat vezetett be a környéken, és a bíróság hátsó bejáratához vezető utat lezárta. Az ottani parkolót a rendőrök szintén lezárták, a bíróság épülete körül egyenruhás rendőrök állnak.
a vádirat
Kikerült az ügy vádirata. Ide kattintva olvashat belőle!
Miután a négy, 2009. augusztus 21-i elfogásuk óta előzetes letartóztatásban lévő férfit szállító rendőrségi autók a bíróság épületének hátsó bejáratához gördültek, a megbilincselt vádlottak fekete ruhás kommandósok, rendőrök gyűrűjében szálltak ki a járműből.
Az épület földszintjén lévő, száz férőhelyes tárgyalóterembe a sajtó munkatársai is – 35 főre korlátozott létszámban – csak előzetes regisztrációval, szigorú biztonsági ellenőrzések után léphettek be.
Aljas indok
K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt 2009. augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el. A négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
Kommandósok vezetik elő az egyik vádlottat Fotó: Beliczay László / MTI
Aprólékosan kidolgozott terv
A csütörtökön nyilvánosságra került vádirat szerint részletes, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján követték el a vádlottak a romák elleni támadássorozatot, hidegvérrel, minden eshetőségre felkészülve, kezdetben félelem- és zavarkeltés céljából, majd kimondottan gyilkossági szándékkal, közelről leadott lövésekkel.
amnesty: határozott üzenet kell!
„A most kezdődő pernek egy határozott üzenetet kell küldenie a társadalom számára, hogy a roma közösségeket meg kell védeni a rasszista indítékú erőszakos támadásoktól és zaklatásoktól, mint amelyek például Gyöngyöspatán történtek.”
A magyar rendőrségnek és a hatóságoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy segítsék és védelmet nyújtsanak a rasszista erőszak áldozatainak, jelentette ki az Amnesty International a roma gyilkosságok négy gyanúsítottja perének kezdete előtt.
„A most zajló események fényében, és hogy ez a nagyon régóta várt per elkezdődik, a roma közösségek rasszista zaklatásoktól és erőszaktól való védelmének kell az egyik legfőbb prioritásnak lennie Magyarországon”- mondta Barbora Cernusakova, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó kutatója.
„Fontos, hogy az áldozatok és családjaik számára igazságot és jóvátételt szolgáltassanak. Ez azt is kifejezné, hogy a gyűlölet-bűncselekmények nem tolerálhatók Magyarországon.”
—-A szörnyű kronológia—-
2008. július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra. Több, az ablakokon keresztül leadott lövedék a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt.
2008. augusztus 8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára.
2008. szeptember 4-én a Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipuszta egyik házára lőttek rá. Személyi sérülés nem történt, annak ellenére, hogy abban a szobában, amelynek ablakát lövés érte, két felnőtt és négy gyermek aludt.
2008. szeptember 29-én a Heves megyei Tarnabodon a hajnali órákban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak családi házakra. Személyi sérülés nem történt. (A rendőrség már másnap meggyanúsított három férfit a bűncselekmény elkövetésével, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte őket.)
Tarnabod 2008. szeptember 29-én. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
2008. november 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő családi házra; a támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette.
2008. december 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék.
2009. február 22-én a Pest megyei Tatárszentgyörgyön éjjel – feltehetően Molotov-koktéltól – tűz ütött ki egy roma család házában. A tűzből menekülő apát és 5 éves kisfiát lelőtték, hatéves kislánya súlyos sérüléseket szenvedett.
2009. április 22-én este a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen életét vesztette.
2009. augusztus 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán fegyveres támadásban meghalt egy 45 éves roma asszony, 13 éves lányát súlyos sérüléssel szállították kórházba.
