A Népszabadság pénteki számában azt írta, hogy hatósági vizsgálat indult egy beadvány kapcsán, amely szerint május 17. és június 23. között mindössze egyetlen alkalommal szerepelt a műsorban MSZP-s képviselő, annak ellenére, hogy számos olyan politikai tárgyú kérdés volt napirenden, amelyben szükség lett volna a szocialista álláspont ismertetésére is. A lap szerint az ellenőrzés a június 14. és 20. közötti hétre vonatkozik.
A beadvány ellenzéki vitát és ellenvéleményt kér számon akkor is, amikor nincs politikai vita, nincs politikai ellenvélemény – fogalmazott Élő Gábor. Példaként említette, hogy a beadó sérelmezte: az árvíz ügyében csak kormánypárti politikusok szólaltak meg.
Nem meglepő, hogy ilyenkor a kormányzati szervek intézkednek és nyilatkoznak. “Könyörögnöm vagy ráncigálnom kellett volna az ellenzéki politikust, hogy mondjon valami rosszat az árvíz kapcsán a kormányról. Nem hiszem, hogy ez a műsorkészítő feladata lenne, ott nem lehet politikai vitát generálni, ahol nincs” – mondta. Hozzátette: az érintett héten ismertették a kormány tagjai a terveiket, amelyekkel kapcsolatban nem volt ellenzéki vélemény.
Nemhogy sajtótájékoztatót, még egy háromsoros közleményt sem adtak ki az ellenzéki pártok ezekben a témákban az említett napokon. Egyetlen olyan téma volt, amelyben nyilatkozott ellenzéki politikus. Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője benne is volt a műsorban – közölte Élő Gábor.
Utalt arra is, hogy a kormánypártok és az ellenzék szerepeltetéséről a Híradóban különböző felmérések készültek.
Míg a Policy Solutions szerint február 21. és 27. között 83 százalékos volt a kormánypárti megnyilatkozások aránya, addig a televízió elemzése ennél kiegyensúlyozottabb eredményre jutott. A televízió elemzése szerint az ellenzéki pártok aránya említés szintjén 55 százalék, a megszólalások aránya pedig 34 százalék volt.
Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője egy más témában tartott pénteki sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta a vizsgálatról, hogy jelenleg a médiatanács “nyilatkoztatja a médiumot” az ügyben, utána dönt arról, történt-e jogsértés. Hozzátette, hogy az ilyen típusú vizsgálatokra garanciális szabályok vonatkoznak, vagyis nem lehet már névtelen panasz alapján vizsgálatot indítani.
A Magyar Televízió Zrt. nyilatkozatában Medveczky Balázs vezérigazgató közli: álláspontjuk szerint maradéktalanul betartották a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben foglalt követelményeket, továbbá Az Este című műsor vizsgált adásai által nem sérült a jogszabály egyetlen rendelkezése sem.
“Az Este című műsor témaválasztását két jelentős körülmény determinálta: egyrészről a rövid idővel korábban megalakult új magyar kormány programja, ezen belül az egyes tárcák élén álló miniszterek tervezett intézkedései, másrészről az országot sújtó árvízzel kapcsolatos intézkedések. Álláspontunk szerint Társaságunk mint közszolgálati műsorszolgáltató (…) alapvető kötelezettsége az állampolgárok életét alapvetően érintő kérdések feldolgozása, különös tekintettel az új kormány elképzeléseinek ismertetésére, valamint a lakosság jelentős részének életét és vagyonát veszélyeztető országos katasztrófával kapcsolatos események bemutatására” – olvasható a dokumentumban.
“A Tisztelt Hatóság elsődlegesen azt rója Társaságunk terhére, hogy a politikai ellenzék álláspontja nem jelent meg hangsúlyosan a műsorban a vizsgált időszakban feldolgozott témákkal összefüggésben, továbbá nem adtunk teret az eltérő politikai álláspontok vita formájában történő ütköztetésének. Ez a megközelítés azonban alapvetően téves: egyrészről Az Este című műsor nem tekinthető politikai vitaműsornak, a vita egyik, de nem elsődleges eszköze lehet egy kérdés feldolgozásának, továbbá a vizsgált időszakban a politikai ellenzék egyetlen érdemi nyilatkozatot sem tett Az Este által érintett tárgykörökben” – áll a nyilatkozatban.
