Az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: munkamódszere az együttműködés, ezt nagyon komolyan is veszi, hiszen együttműködés nélkül nem lehet sikert elérni. Tárgyalások útján tudtak rendezni néhány “tüntetésekig konfliktusos helyzetet is”, mint például az otthonszülés – mondta.
E módszerrel “rehabilitálták” az egészségpolitikát – fűzte hozzá -, mert bebizonyították, lehet párbeszédet folytatni, s ezzel maguknak is “megspóroltak” több, az intézkedések fenntarthatóságát veszélyeztető konfliktust.
Az viszont két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet, illetve milyen sebességgel dolgoznak – mutatott rá Szócska Miklós. Az államigazgatás ezen ciklikusságán, a közigazgatási egyeztetéseken csak néhány esetben sikerül gyorsítaniuk, de – elmondása szerint – az általuk beterjesztett lényeges anyagok eddig többségében fenntartások nélkül átmentek. Ugyanakkor az, hogy például mennyi idő alatt oldódik meg a bérezés, az ország gazdasági teljesítőképességének függvénye. “A teljesen jogosan felhalmozódott feszültségeket nehéz kezelni. Ez nem egy rövid távú megoldás lesz, és egész biztos, hogy ennek része kell legyen a tartalékok visszaforgatása” – mondta az államtitkár.
Szócska Miklós szólt arról: amikor elvállalta az államtitkári pozíciót, pontosan tudta, küzdenie kell azért, hogy az egészségügy a legfontosabb feladatok között szerepeljen. Az egészségügyi politika fokmérője és a munkáját is minősíti, hogy mennyire sikerül ezt elérnie – mondta. Hozzátette, a ciklus egészében gondolkodik, mivel ő is látja: ahhoz, hogy több pénz legyen, először a gazdaságnak kell beindulnia. Ahhoz, hogy ne boruljanak fel a biztosítási alrendszerek, több gyerekre van szükség – sorolta. Úgy fogalmazott: “Demográfia és gazdaság, ezt a két prioritást most el kell fogadnom.”
A kiemelt társadalmi feladatok átrendezéséhez viszont meg kell tudni mutatni azt is, hogy az egészségügy megújulásra képes rendszer – tette hozzá. Azért is erőlteti az intézmények funkcionális integrációját – mondta -, hogy rávilágítson: az egészségügy nem egyéni, részérdekek alapján működő “feneketlen pénznyelő kassza”, hanem összefogásra képes ágazat. A megújulási képesség bizonyítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom befektessen az egészségügybe. Szócska Miklós hangsúlyozta: elvárhatják a mindenkori egészségügyi vezetőtől, hogy pénzt szerezzen, de azonnal, de ehhez nagyon kemény aprómunkára van szükség.
