A
tárca az újjászervezésben érintett fő területeket egyenként veszi
górcső alá, ennek része az adórendszert vizsgáló elemzés.
A
szakértői anyag kiemeli: Magyarország újjászervezési programjának
kiindulópontja a magyar államháztartás jelenlegi szerkezete. Az
államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken
van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban
sokat költ, vagy sok adót von el, vagy pedig a rendelkezésre álló
források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú.
Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit – húzzák alá.
Az NGM
hangsúlyozza: Magyarországon a forgalomra, illetve az élőmunkára háruló
adóterhelés meghaladja a nemzetközi átlagot, míg a tőkét érintő elvonás –
például a vállalkozások jövedelme, a különféle vagyonelemek utáni adók –
elmarad attól.
Az utóbbi időben a nemzetközi adópolitika
kiemelt területe a környezetvédelemmel összefüggő elvonások, vagyis az
„ökoadók” vizsgálata, fejlesztése – jegyzi meg a dokumentum. Hozzáfűzi:
az ökoadókból származó bevételek bruttó hazai termékhez (GDP-hez)
viszonyított súlya mérsékelt a világban, 2008-ban az Európai Unió
(EU) tagállamaiban átlagosan 2,6 százalékot képviselt (ez gyakorlatilag
megegyezik a magyar adattal).
Ennek megfelelően a munkát
terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet
át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába –
emeli ki a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A közlemény szerint
Magyarországon 2008-ban a teljes adóbevétel 61,3 százaléka a központi
költségvetésbe, míg 31,4 százaléka a társadalombiztosítási alapokba
került. A helyi önkormányzatokhoz 6,4 százalék, míg az EU
költségvetésébe 0,9 százalék jutott. A helyi önkormányzatok részesedése
az adóbevételekből az EU-ban (10,4 százalék) mintegy másfélszerese, a
visegrádi országokban mintegy duplája a magyar értéknek, vagyis az
adócentralizáció mértéke magasnak tekinthető Magyarországon.
Az
NGM várakozása szerint idén az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó
bevezetésének köszönhetően 36,5 százalékra csökken az adóterhelés, míg
tavaly 37,6 százalék volt. A hasonló fejlettségű országok adataival
összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon az utóbbi években
kiemelkedően magas volt a GDP-arányos adóterhelés. A visegrádi országok
2008-ra kimutatott átlagos 33 százalékos adóelvonás 7 százalékponttal
volt alacsonyabb a 40 százalékos magyar mutatónál – olvasható a
közleményben.
A fogyasztást terhelő adókból származó bevételek
GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedő volt, az
EU tagállamok rangsorában a negyedik helyen állt. A magyarországi 14,5
százalékos részarány 2,5 százalékponttal haladta meg a 12 százalékos
EU-átlagot, és a magyar mutató a visegrádi országok átlagát – a 11,3
százalékot – is felülmúlta. Az élőmunka után felmerülő közterhekből
befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén
meghaladta a nemzetközi átlagot – hívja fel a figyelmet a tárca.
Miközben
az EU-tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a
visegrádi országcsoport esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a
hazai arány megközelítette a 21 százalékot – olvasható a közleményben.
Az elemzők úgy vélik: az élőmunka magasabb terhelésének oka elsősorban a
társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, emellett fontos elem a
személyi jövedelemadó elvonás is, amely azonban a közelmúlt reformjai
következtében lényegesen csökkent, mérsékelve a magyar adóéket. 2011-re
átlagosan 4,6 százalékponttal csökkent az adók és járulékok aránya a
munkáltatás költségéhez viszonyítva.
A tőkeadókról az NGM
megjegyzi: az ebből származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya
az EU átlagában 7,5 százalék, a visegrádi országcsoport átlaga pedig
7,2 százalék. A magyar ráta ezzel szemben mindössze 5,1 százalék.
„Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetően, ez
azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedő fontosságú” –
olvasható az NGM közleményében.
