Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke a Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről című javaslat expozéjában elmondta, hogy kiemelten kezeli a koncepció az állam és egyház szétválasztását. Mint mondta, az alkotmány közhatalom-gyakorlására egyetlen nem állami szervet sem hatalmazna fel, így az egyházakat sem.
Javasolják továbbá rögzíteni a magyar állampolgárok mind teljesebb foglalkoztatásának biztosítását is az új alaptörvényben.
Rögzítenék az alapértékek között a népszuverenitás, a demokrácia eszméjét, a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság, a jogegyenlőség követelményét és az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságának és alapjogainak védelmét.
Kiemelkedően fontosnak tartják, hogy az alkotmány nemzeti alaptörvény legyen, tartalmazza a kereszténységnek, a történelmi múlt vállalásának alkotmányos megjelenítését, a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére való utalást, s a preambulumnak szólnia kell az önkényuralom elleni szabadságküzdelmekről. Javasolják továbbá az alapvető rendelkezések között az államforma rögzítését, az erőszakos és monolitikus hatalomgyakorlás tilalmának kimondását, a nemzeti összetartozás kimondását, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok iránt.
Itt rögzítenék, hogy a hagyományos három színű zászló mellett intézményesítsék az állami lobogó fogalmát, mely a címerrel egyesített nemzeti színek használatát jelentené.
Javasolják továbbá a család és házasság mostaninál hangsúlyosabb védelmét, annak kimondását, hogy a házasság egy férfi és nő legalapvetőbb közössége. Kezdeményezik annak beemelését, hogy minden embert a fogantatástól védelem illeti meg – tette hozzá.
Kitérnének arra is, hogy az Országgyűlés többek között akkor lenne feloszlatható, ha 12 hónapon belül háromszor vonják meg a kormánytól a bizalmat, vagy nem fogadják el a büdzsét. A konstruktív bizalmatlanság intézményéhez nem írnák elő új miniszterelnök jelölését.
Fontosnak tartják kimondani még, hogy a közvagyonnal való hatékony gazdálkodás követelményét, s az elszámolási felelősséget. Kimondanák a bírák elmozdíthatatlanságának és áthelyezésének alapelvét, s javasolják a legfelsőbb bíróság elnevezés Kúriára való megváltoztatását is.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: a bizottság kardinális kötelességének tartotta, hogy olyan új alkotmány megalkotására tegyen javaslatot, amely “a nemzet önazonosságát, érzéseit, vágyait megfelelően tükrözve emelkedett hangvételével az alkotmányos rendszerrel való azonosulást minden magyar számára biztosítani tudja”. Követelményként fogalmazta meg, hogy az alkotmány szövege ne legyen terjengős, feleslegesen szabályozó, hanem szorítkozzék az alapvető alkotmányos alapelvek, kiemelkedő rendelkezések megfogalmazására. Az alkotmányos biztosítékokat tekintve csak a legfontosabb garanciális szabályokat tartják szükségesnek rögzíteni, a további részletszabályoknak a kétharmados törvények szolgálhatnak megfelelő keretül. A népszavazásra vonatkozó rendelkezések kibontását, a rendkívüli helyzetekre vonatkozó részletes szabályokat, a választójog kérdéseit ezentúl sarkalatos törvényben rögzítenék.
Salamon László elmondta, hogy az új alaptörvény módosításához két egymást követő országgyűlés kétharmados többsége lenne szükséges, ez a több európai országba alkalmazott megoldás szerinte azzal az előnnyel is járna, hogy az alkotmányozás ügyét “a napi politikai viszonyok fölé” emelné, és egyszerre váltaná ki az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét és az alkotmány megváltoztatásának népszavazás általi megerősítését is.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: alkotmányozási kényszer olyan értelemben nincs, mint 1848-ban, 1920-ban, 1945-ben, vagy 1989-ben volt, de “alkotmányozási kötelezettségünk igenis van”. Ez világosan következik a jelenlegi alkotmány átmeneti, ideiglenes jellegéből, a mostani alaptörvény preambuluma is utal erre, a rendszerváltás óta így valamennyi Országgyűlés mulasztásban volt, illetve van – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a mostani alkotmány elavult alkotmányjogi szemléletet tükröz, a rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is felvetnek. Vitathatatlan kötelesség és feladat az új alkotmány megalkotása – szögezte le.
A kereszténydemokrata politikus felsorolva a vélemények, javaslatok megfogalmazására felkért szervezeteket, kiemelte: Magyarország történelmének alkotmányozó korszakaiban még soha nem nyitották olyan szélesre a kapukat a társadalom előtt, mint most. Salamon László elmondása szerint összesen 247 beadvány érkezett a koncepció elfogadásáig, 10 egyetem közül 8 oktatói közössége, 15 neves egyetemi professzor, oktató küldte el véleményét, csupán három szervezet utasította el felkérésüket.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP nem lép át könnyedén azon, hogy az ellenzéki pártok múlt év ősze óta távol maradnak az alkotmányozástól, s az eseti bizottság anyagát a továbbiakban nem szavazásra bocsátandó koncepciónak, hanem vitaanyagnak tekintik. A nemzeti konzultáció a közeljövőben is folytatódik – fűzte hozzá, megjegyezve: az alkotmányozás néhány zsigeri ellenzője által meghirdetett társadalmi bojkott csúfos kudarcot vallott. Azokra a felvetésekre, hogy nem áll elegendő idő az alkotmányozásra úgy reagált: a folyamata múlt nyáron kezdődött, s tervek szerint év végéig tart, így bőven meghaladja az eddigi újkori alkotmányozás idejét.
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka szerint nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Az alkotmányozás folyamatától távol maradó képviselőknek felelniük kell tettükért a választópolgárok előtt – jelentette ki a képviselő.
A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 március 19-én megszakadt jogfolytonosságot. A jobbikos képviselő hozzátette azonban: a joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő szerint az új alkotmány tartalmát tekintve a Fidesz elképzeléseit valósítja meg.
Az LMP három dolgot kér a kormánytól az új alkotmány elkészítése kapcsán, hogy garanciát kapjon egy időtálló alaptörvény elkészültéhez – mondta Schiffer András, az LMP vezérszónoka.
Ezek a következők: a készülő új alkotmány hatályba lépéséhez vagy megerősítő népszavazás, vagy pedig a következő ciklus jóváhagyó szavazata kelljen, emellett csak az év végéig készüljön el az új alaptörvény, végül pedig, hogy haladéktalanul állítsák helyre az Alkotmánybíróság 2010 októberi helyzetét és az “alkotmányvédelem legfőbb szabályaihoz csak négyötödös többséggel lehessen hozzányúlni”.
Schiffer András hozzátette: a Fidesz a 2010-es választások előtt nem árulta el, hogy új alkotmányt szeretne készíteni és ez az LMP elnöke szerint “ugyanolyan megtévesztése a választóknak, mint ahogy Gyurcsány Ferenc elhallgatta valódi terveit a 2006-os választások előtt”.
Az MSZP-frakció kivonult az ülésteremből az alkotmánykoncepció vitájának megkezdése előtt.
