Ki segít a felvételiben?

Az egyetem vagy főiskola választásánál egy középiskolai tanár is hatással lehet a diákra: akár úgy, hogy az ő tantárgya a fiatal kedvence, akár pedig úgy, hogy arra az egyetemre, főiskolára próbálja irányítani, ahová egykor járt. Ez általában nem tudatos, ám egy öregdiák az anyaintézményét ismeri a legjobban, ezért azt az iskolát fogja „reklámozni”. „A szülő és az iskola felelőssége is, hogy terelgesse a diákot, ám nem szabad helyette dönteni. Ugyan egy 18 éves gyereknek nem kell még tudnia, hogy agysebész lesz-e, csak annyit, hogy jó irányban indult-e el” – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője korábban az fn.hu-nak.

Mi leszek, ha nagy leszek?

A döntéshez külső segítséget is kérhet a jelentkező. A Felvi.hu egy ingyenes pályaorientációs tanácsadást üzemeltet, ahol több internetes tesztet oldhatnak meg a látogatók, ezekből a képességek, a kompetenciák deríthetők ki. Konkrét szakmákat azonban nem sorolnak fel, csak orientációt adnak, hogy melyik képzési területre lenne érdemes jelentkezni. Az Educatio Nonprofit Kft. pszichológusaival is konzultálhatnak a döntésképtelen fiatalok. A szakemberek e-mailes kérdéseket is várnak, de elvileg személyes konzultációra is lehetőség van.

A jelentkezési határidőig, február 15-ig már nagyon rövid az idő, azért a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet úgynevezett komplex tanácsadására már nem biztos, hogy sikerül időpontot kapnia a felvételizőknek. Az intézet a jelentkezési időszak hajrájában azt ajánlja, hogy a középiskolások egy online programban vegyenek részt, ahol az ön- és a pályaismeret fejleszthető. A tanácsadás díjmentes.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat létrehozott egy e-Pálya elnevezésű honlapot, ahol a pályaorientációs tanácsadás mellett egy információs adatbankot, szakmaismertetőket, sőt még állásajánlatokat is találnak az érdeklődők. A munkaügyi központokon keresztül érhetők el Foglalkoztatási Információs Tanácsadók (FIT). Itt is a pályaválasztásban, illetve a pályakorrekcióban próbálnak segíteni a szakemberek. Az érdeklődők kérdőíveket tölthetnek ki, szakmaismertető mappákból, filmekből ismerhetik meg például, hogy mit is csinál valójában egy környezetmérnök.

A rangsor nem mindenható

A felsőoktatási rangsorok megalkotásakor általános szempontok szerint állítják sorrendbe az egyetemeket és főiskolákat: mint például doktori címmel rendelkező oktatók, kutatók száma, az egy diákra jutó számítógépek mennyisége vagy épp a felvettek pontjainak átlaga. Hazánkban több országos rangsor is készül évente. Ezek elemzik a diplomák piaci helyzetét, az egyes szakokon végzők mai és jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeit, kitérnek a munkáltatói igényekre, és néha még az egyes szakmák elérhető kereseteit is boncolgatják.

Az adatok viszont csalókák lehetnek: például egy olyan fiatal főiskola, amelynek csak két évfolyamnyi hallgatója van, viszont az alkalmazott tanárok száma már elérte a végleges számot, sokkal jobb statisztikai adatokat mutathat, mint egy olyan intézmény, amelyben óraadó tanárok is dolgoznak és rengeteg a diák. Éppen ezért fontos, hogy a rangsorok készítői meghatározzák, valójában mi is a célja a sorrend felállításának, és pontosan ki kell jelölniük a célcsoportot is.

Az Felvi-rangsorokon alapuló Diploma 2011 HVG-kiadvány szerkesztői összesen tíz képzésterületen, mérhető adatok alapján állították fel az egyes intézmények sorrendjét. Fontos szempont volt a jelentkezők eredménye, a felvettek pontátlaga, de a nyelvvizsgák száma is. Emellett megkérdezik a hallgatókat is, hogy számukra melyik intézmény a legvonzóbb. Idén első alkalommal állították össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát.

Az élen álló Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) lett a második, ami szintén nem meglepő, ugyanis a több mint 30 ezer hallgatót oktató intézményt már többször a világ 500 legjobb egyeteme közé sorolták, elsősorban a kutatók komoly hazai és nemzetközi tudományos eredményei miatt. A harmadik a Semmelweis Egyetem (SE) is évről évre bezsebelheti az ország legjobb általános orvosi karának járó címet, ahogy a topintézmények listájának negyedik helyét elfoglaló Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is rendre lekörözi a többi gazdasági képzéseket kínáló intézményt. A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem (DE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem mellett két egyházi felsőoktatási intézmény is bekerült: a Károli Gáspár Református Egyetem a hetedik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemé pedig a kilencedik helyre.

Az összesített kari rangsorban idén is a bölcsészettudományi és az általános orvosi karok diadalmaskodnak: a negyedik éve címvédő ELTE Bölcsészettudományi Kart a szegedi bölcsészkar követi – ez utóbbi egy évvel korábban a hallgatói és oktatói kiváltság alapján csupán a hetedik helyezést kapta meg. A DE BTK a negyedik helyen áll, ezzel lekörözte a debreceni orvostudományi kart, amelyet a Semmelweis és a szegedi orvosi kar is megelőz. A bölcsész és az orvosi mellett három képzési terület képviselteti még magát a legjobbak között: a Szent István Egyetem fővárosi székhelyű állatorvos-tudományi kara évek óta kiemelkedik az agrárképzők közül. A korábbi évek alapján nem meglepetés a Corvinus gazdaságtudományi karának nyolcadik helye sem, ahogy az ELTE Természettudományi Kara is megtartotta 2009-es helyezését. A rangsorolt karokról bővebben itt olvashat.