“Valóban fel kell mérni a lehetőségeinket és teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a nemzetközi szerződések megfogalmaznak. Jelenleg ezek közül egyet sem teljesítünk, van mit tenni e tekintetben” – nyilatkozta Bokros Lajos.
Jó lenne a mielőbbi csatlakozás
Az EP képviselő egyelőre nem látja körvonalait sem annak a gazdaságpolitikának, amellyel képesek lehetnénk elérni az eurozónához csatlakozás feltételeit. “Ha a kormány képes lesz rendszeresen három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, ha az államadósság a GDP hatvan százaléka alá csökken, hogyha nem lesz inflációs gazdaságpolitika és a kamatok tényleg csökkenhetnek, akkor természetesen a magyar gazdaságnak jó volna, ha minél előbb, akár 2020 előtt csatlakozhatnánk az eurozónához” – hangoztatta.
Bírjuk ki, várjuk ki
A kormány februárban bejelenteni strukturális reformterveiről még nem volt hajlandó véleményt mondani Bokros. “Nagyon szívesen visszajövök egy hónap múlva, február után.. Akkor lehet majd arra a kérdésre válaszolni, hogy az intézkedések elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabil, kiszámítható, felfelé ívelő pályára álljon. Az ördög ugyanis mindig a részletekben búvik meg” – mondta a politikus.
Azt is hozzátette: tizenöt éve mondja, melyek azok a fontos államháztartási területek, ahol nem pusztán megtakarításokat lehetne elérni, hanem az állam által nyújtott minőségét is javítani kellene. Ezek közé tartozik az egészségügy, az oktatás mindkét ága – a köz- és a felsőoktatás is. “E tekintetben a kormánynak semmilyen elkötelezettségét nem látom, nem jelentettek be semmilyen érdemi javaslatot, amelyek a minőségi szolgáltatások irányába vezetnék az országot. Tényleg azt gondolom, bírjuk ki ezt az egy hónapot. Utána lehet válaszolni a kérdésre, hogy a bejelentett intézkedések reformok vagy ellen reformok lesznek-e” – hangsúlyozta.
Ellen reformok zajlanak
„A nyugdíjrendszeren belül ugyanis éppenséggel ellen reformok zajlanak” – folytatta Bokros Lajos, aki felhívta a figyelmet: „Nem lehet azt mondani, hogy az önkéntes magánpénztárak rendben vannak, ám a kötelező magán-nyugdíjpénztárak “bizonyára eltőzsdézték” a befizetők pénzét”.
“Az a helyzet, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztárakra mindig is szigorúbb befektetési, elszámolási, könyvvezetési szabályok vonatkoztak, mint az önkéntes pénztárakra. Nem lehet egyszerre ünnepelni az önkéntes pénztárakat és a sárba tiporni a kötelező pénztárakat. Hogyha az utóbbiak rosszabbul gazdálkodtak volna az önkénteseknél, az kizárólag az államnak és a kormányzatnak lenne a bűne, nem pedig ezeké a pénztáraké” – szögezte le.
A kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítja a kilátásba helyezett vizsgálatot, melynek keretében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal visszamenőlegesen vizsgálná a magánpénztárak működését, Bokros azt mondta: “Ez egy színtiszta bosszúhadjárat. Be kell bizonyítani utólag, hogy a kormánynak ez a döntése, amivel közel háromezer milliárd forint felhalmozott vagyont a magánpénztárakból átirányított az állami költségvetésbe, ez megfelelő, helyes intézkedés volt”.
Hatványozottan bajok lesznek 2012-től
A volt pénzügyminiszter hozzátette: „Pontosan tudni lehet, hogy az intézkedésre csak azért került sor, mert a kormány nem volt képes eddig reformokat elindítani, és ennek következtében a magyar államháztartás fenntarthatatlan pályán van; a deficit nem szorulhatna három százalék alá, ha ezt a hatalmas összeget el nem vonták volna”.
„Lehet, hogy a 2011-es költségvetést ezzel az intézkedéssel – a magán-nyugdíjpénztári pénzek átáramoltatásával – formálisan egyensúlyi pályára lehetett lökni. De hogy 2012-től kezdve megint hatványozottan jelentkeznek majd a bajok, “az egészen biztos. Ellentmondásos, zavaros a kép kívülről nézve a magyar kormányzat lépéseit és annak megítélését illetően” – összegzett Bokros Lajos.
