A volt kiskunhalasi szocialista politikust jogerősen két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság (LB). Az eljárás adatai szerint Weiszenberger 2003-ban kistérségi megbízott volt, és 5 millió forintot kért vállalkozóktól azért, hogy közbenjárjon egy 17 milliós pályázat kedvező elbírálásáért. Ezzel összefüggésben 2,5 milliós kölcsönszerződés készült, amely alapján 2004-ben fizetési felszólítást is küldött Weiszenberger.
Egy vállalkozó azonban titokban kép- és hangfelvételt készített, amikor Weiszenberger arról beszélt, hogy ellenszolgáltatásért vissza nem térítendő állami támogatást tud szerezni. Egyes hírek szerint a felvételt a Zuschlag-ügy nyomozása közben, egy házkutatás során találta meg az ügyészség. A botrány akkor pattant ki, amikor a 2005-ben készült rejtett kamerás felvételt 2007-ben a Hír TV bemutatta.
A nyomozás során Weiszenberger beismerte, a büntetőeljárási törvény alapján még megállapodás is született az ügyész és a vádlott között a cselekmény minősítéséről, és közösen lemondtak a bírósági tárgyalás megtartásáról, amelyért cserébe Weiszenberger enyhébb büntetésre számíthatott.
Az ügy elsőfokú bírája azonban – aki a Zuschlag-ügyet is tárgyalta első fokon – Weiszenberger ügyében részletes bizonyítási eljárást tartott szükségesnek, és elkezdte az ügy tárgyalását.
Ezután a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2009 februárjában minősített vesztegetés és minősített befolyással való üzérkedés miatt öt év letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Ugyanakkor az eljárás során nem sikerült tisztázni, hogy kapott-e valójában pénzt Weiszenberger, illetve hogy voltak-e egyáltalán minisztériumi kapcsolatai, és ha igen, felhasználta-e azokat korrupciós cselekményei során.
Fellebbezések folytán másodfokon a Szegedi Ítélőtábla elé került az ügy, ahol 2010 márciusában már csupán a minősített befolyással üzérkedést állapították meg, és 2 év 6 hónap letöltendőre mérsékelték Weiszenberger büntetését.
Ismételt fellebbezések után a Legfelsőbb Bíróság harmadfokú jogerős ítéletében helybenhagyta a tábla másodfokú döntését, azaz 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Weiszenbergert minősített befolyással üzérkedés miatt.
A szóbeli indokolás szerint Weiszenberger hivatalos formában a vádbeli pályázati döntéshozatalba nem tudott beavatkozni, nem állapítható meg, hogy a vádlott hivatalos személyként, hivatali működésével összefüggésében követte el a pályázattal kapcsolatos korrupciós cselekményt, így tevékenysége nem minősülhet vesztegetésnek.
