Az OktpolCafé legújabb bejegyzése az Országos Kompetenciamérések adatival árnyalja a nemzetközi PISA-vizsgálat eredményeit. A rendszeres hazai mérések szerint a hatodik osztályban mért szövegértési teljesítmények már az évtized elején javulni kezdtek és az enyhe növekedés e tekintetben folyamatos volt. Ez – Radó Péter szerint – egyértelműen az alsó tagozat erősödő eredményességét bizonyítja.
A nyolcadikban mért eredmények azonban nem követik automatikusan a korábbi szakasz javuló eredményességét, noha elméletileg az itt mért szövegértési teljesítményeknek két év késéssel követni kellett volna a hatodik évfolyamon mért javulást. Az adatokból azt látjuk, hogy 2008-ban a kompetenciamérési adatok ugyan egyszeri és jelentősebb mértékű javulást produkáltak, de 2009-ben újra csökkenő teljesítményeket regisztráltak a kutatók. Radó arra is felhívja a figyelmet, hogy a középfokú iskolákra a 2005-ben bevezetett „kétszintű” érettséginek (amely részben kompetencia alapú standardok szerint épül föl) a teljes szint átlagaira szintén volt egy enyhe és átmeneti hatása.
A fejlesztések nem hatottak a felső tagozatra
„Összességében tehát az látható, hogy a kompetenciák fejlesztését középpontba állító oktatáspolitika üzenetei és az ezeket felerősítő konkrét intézkedések és fejlesztések ott működtek jól, ahol az oktatás egyébként is az alapvető készségek fejlesztésére orientált: az általános iskola alsó tagozatán” – összegzi az eredményeket az oktatáskutató. A már alapvetően a tantárgyi tudást középpontba állító felső tagozaton ezzel szemben a minőség javulása lényegesen csekélyebb mértékű. A PISA szövegértési eredményei mögött egyetlen év teljesítményjavulása és nem egy jól dokumentálható minőségjavulási trend áll. Radó mindezek alapján kijelenti, hogy a kívánatos oktatáspolitikai beavatkozás első számú célpontja az általános iskola felső tagozatán folyó tanítás-tanulás minőségének javítása kellene, hogy legyen.
A kudarcot valló tanulók (a funkcionális analfabéták) aránya 2008-ig folyamatosan és egyértelműen csökkent, a kiemelkedően jól teljesítő tanulók aránya – eltekintve az adatok kisebb hullámzásától – 2004 óta lényegében nem változott. Az átlagos teljesítmények javulása mögött tehát hatodikig a kudarcok mértékének visszaszorítása áll. A nyolcadikban mért adatok azonban nem ennyire egyértelműek. A 2008-as méréstől eltekintve a kudarcot vallók aránya tartósan magas és lényegesen magasabb, mint a hatodik évfolyamon. (A kiemelkedően jól teljesítőké pedig tartósan lényegesen alacsonyabb.)
„Úgy tűnik tehát, hogy a markáns oktatáspolitikai elvárások megfogalmazása és az ezeket támogató fejlesztések kombinációja nagy hatást gyakorol az általános iskola első éveire, a mindezt erősen felerősítő, komoly egyéni következményekkel bíró érettségi pedig jól hat a már erősen szelektált tanulói csoportokkal dolgozó középiskolák egy részére. Az elvárások és fejlesztés kombinációja azonban, ami – ezen a szinten semmilyen komolyabb oktatáspolitikai beavatkozással nem párosult – jól áthatóan elégtelennek bizonyult arra, hogy az alapvetően nem kompetenciafejlesztésre berendezkedett felső tagozatban érdemi eredményeket generáljon” – zárul a bejegyzés.
