Az ügyvédek a Szegedi Ítélőtáblán tartott tárgyaláson hangsúlyozták, a bíróság a bűnszervezet meglétét lényegében a másodrendű vádlott, Lados István – Zuschlag János egykori személyi titkára – önellentmondásokkal és gyakran más vallomásokkal is ellentétben álló nyilatkozataira alapozta. Annak ellenére, hogy ezek hitele megkérdőjelezhető, hiszen Lados István az eljárás során végig a vádalku reményében tett vallomást.
Az ügyben érintett civilszervezetek vezető posztjait betöltő vádlottak védői – Zuschlag János ügyvédjéhez hasonlóan – vitatták a bűnszervezet meglétét. Álláspontjuk szerint a vádlottak között nem volt hosszan tartó, összehangolt együttműködés.
Az első fokon öt év fél év börtönre ítélt harmadrendű vádlott, Katus Ferenc ügyvédje bizonyítottság hiányában védence felmentését indítványozta. A negyedrendű vádlott, Őri András – aki az elsőfokú ítélet kihirdetésén nem jelent meg, és a hatóságok azóta is keresik – védője a kiszabott négyéves büntetés enyhítését kérte.
Az ötödrendű vádlott, Krausz Csaba ügyvédje szerint az elsőfokú tárgyalás során eljárásjogi hibák is történtek: védence tanúként tett vallomását felolvasták, annak ellenére, hogy – többek között jogszabályváltozás miatt – erre nem lett volna lehetőség. A védő – aki szerint a bíróság több alkalommal is helytelen következtetéseket vont le a bizonyítékokból és indoklási kötelezettségeinek sem tett eleget – elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan a kiszabott hároméves börtön és az elrendelt vagyonelkobzás mellőzését, harmadlagosan felfüggesztett büntetés kiszabását kérte.
Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint Zuschlag János és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
A bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.
Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosítását, illetve azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
A fellebbviteli tárgyalás az ebédszünetet követően további védők perbeszédeivel folytatódik.
