A civilszervezet – amelynek soros elnökségében 2010-ben feladatot vállalt többek között Csoóri Sándor, Duray Miklós, Pozsgay Imre – egyetért a Hoffmann Rózsa államtitkár által képviselt iránnyal, a „sok oldalról és sokféle érdekből támadott törvény-előkészítő munkával”.
A honlapjukon eddig közzé nem tett, de az MTI-hez eljuttatott közleményükben többek között azt emelték ki, hogy a közoktatás állami feladat, és a vidéki kis iskolákat vissza kell állítani, mert azokra a jövőben is szükség lesz. Álláspontjuk szerint jogos az igény a pedagógus-életpálya kiszámíthatóságára. Meggyőződésük ugyanakkor, hogy nem kétszintű érettségire van szükség, hanem egy színvonalas érettségire; az egyetemi, főiskolai autonómia alapja, hogy felvételi vizsgákat tarthassanak.
Kitértek arra is, hogy Magyarországon elég lenne 20-25 állami egyetem (a jelenlegi támogatás jelentős növelésével), illetve a történelmi egyházak egyetemei állami támogatással. Ugyanennyi állami főiskolára is szükség lenne, elsősorban azokban a vidéki városokban, amelyekben nincs egyetem. A többi felsőoktatási intézmény is kapjon kisebb állami támogatást, de ezek döntően piaci alapon működjenek – mutattak rá.
Úgy vélik, az állam által finanszírozott felsőoktatási intézményekben indokolt a tanulmányi fegyelem megszilárdítása, s követelményként állítható például, hogy a diákképviselők többsége jó átlageredményt elérő hallgató legyen.
„Megfontolandó a középfokú tanítóképzés visszaállítása” – írták. Szerintük a középiskolai tanulmányok során egy nyelvből középfokú nyelvvizsgának kötelezőnek kellene lennie, s ahol arra mód van, legyen latinérettségi is. Szorgalmazzák azt is, hogy a tankönyvkiadás zöme kerüljön ismét állami kézbe, az ne csupán üzlet legyen.
A Százak Tanácsa
A Magyarok Világszövetsége keretében tanácskozó Nemzeti Együttműködési Bizottság 1996 végén indította útjára azt az Ajánlását, melyben a Százak Tanácsa megfogant: „Nehéz helyzetben az ország. Követelő szükség a java erők minél teljesebb összefogása.” – olvasható a szervezet honlapján Fekete Gyula írása. Egy névsort állítottak össze „az elmúlt évek-évtizedek fordulatokkal terhes hazai közéletében is tisztán, becsületesen, tisztességben megőrzött nevekből. Mert az erkölcsi hitel mindennél meggyőzőbb bizonyítéka az országrontó pártoktól és kormányoktól függetlenül megőrzött tisztaság. Hangsúlyozottan civil névsort kért az Ajánlás, az anyaországra korlátozva; pártok vezető funkcionáriusai nem szerepelhettek benne. Így a névsorok összegezése után a leggyakrabban szereplőkből összeállt az a testület, „amely, ha szükségét látja, pártoktól és kormányoktól független megnyilatkozással, állásfoglalással hitelesen képviseli majd a civil társadalom közvéleményét.”
A Százak Tanácsa – amelynek jelenleg tagja többek között Andrásfalvy Bertalan, Buzánszky Jenő, Chrudinák Alajos, Csoóri Sándor, Csúcs László, Döbrentei Kornél, Dörner György, Duray Miklós, Eperjes Károly, Hegedűs Lóránt, Koltay Gábor, Mádl Ferenc, Mikola István, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Wittner Mária – január 6-án tárgyalta a magyar oktatásügy helyzetét.
A Százak Tanácsa kívánatos szellemiségét Hegedűs Lóránt foglalja össze a honlapon öt pontban: szellemi intellektuális becsületesség, szellemi intellektuális színvonal, szellemi intellektuális bátorság, (prófétikus, de nem fanatikus intellektuális bátorság), szellemi intellektuális realizmus, szellemi intellektuális aktualizmus.
Írását így fejezi be Hegedűs: „Siessünk és siessen Isten segítségünkre!”
