A cikk szerint Magyarország január 1-jével fél évre az Európai Unió soros elnökévé lett, s erről a napról Budapest meglehetősen szokatlan módon emlékezett meg: „újévtől az ország teljes sajtója állami felügyelet alá került, és az állami hivatalnokok jogot kaptak arra, hogy gigászi bírságokat rójanak ki a szerkesztőségekre, a cenzúra de facto magyarországi bevezetését a többi európai ország pedig egyelőre nem tudta megakadályozni”.
A szerző azt írta: a botrányt az európai házban a december végén elfogadott médiatörvény robbantotta ki. Január 1-jétől a sajtó ellenőrzése a Médiatanács kezébe került, amely a kormányzó Fidesz – Magyar Polgári Szövetség öt tagjából áll. A párt a tavaly tavaszi választásokon abszolút többséghez jutott a magyar országgyűlésben, ami lehetővé teszi számára, hogy módosítsa a jogszabályokat a többi politikai párt támogatása nélkül.
A kommentár a továbbiakban ismerteti a Médiatanácsra ruházott jogokat, megállapítva, hogy „a magyar kormány nem csupán a tartalmat szándékozik ellenőrizni, hanem egyenesen be akar avatkozni a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységébe” – áll a cikkben. Nem csoda, hogy az új törvény felháborodást váltott ki a magyar sajtóban – írta a szerző, s ismertette a protestáló lapok tiltakozását. „Az európai tisztségviselők és jogvédők szintén szót emeltek a Magyarországon elfogadott médiatörvény ellen” – tette hozzá a szerző, s ismertette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálatát és az Orbán Viktor vezette kormány vonatkozó állásfoglalásait.
„Végül a Népszabadság kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, de nem kizárt, hogy ez nem használ a magyar sajtónak. Tavaly április óta Orbán mindent megtesz, hogy megszilárdítsa a Fidesz hatalmát Magyarországon. Orbán és pártbeli társai európai mérce szerint már elég sok fura dolgot műveltek Magyarországon. Például az országgyűlés a magyar alkotmányt sértve új adókat vezetett be, államosította a magánnyugdíjpénztárakat. A vezetés a „reformokat” azzal magyarázza, hogy fel kell tölteni a költségvetést, és csökkenteni kell a külföldi adósságot, de az intézkedések sikerében kevesen hisznek” – írta a cikk, s beszámolt arról, hogy a Fitch és a Moody,s leminősítette Magyarországot.
„Tavaly tavasztól a Magyarországon is tevékenykedő legnagyobb európai cégek közül tíznél is több panaszkodott az EU Bizottságánál a külföldi befektetők számára instabil körülményekre. Magyarországon hamarosan nem lesz kinek panaszkodni: már a Fidesz emberei állnak az ügyészség és a Számvevőszék élén. A Fidesz még az alkotmánybíróság jogait is „kijavította”, ahová a Népszabadság fordulni szándékozott. A média gyeplőre fogása a „hatalom pártjának” logikus következő lépése” – állapította meg a cikk, s beszámolt a közszolgálati tévék összevonásáról, valamint arról, hogy a híreket e társaság számára az állami tájékoztatási ügynökség készíti” – folytatódott a lenta.ru kommentárja.
„A tendenciával szemben fellépni képes politikai erő jelenleg Magyarországon nincs, de még az Európai Unió Bizottságának bőséges bírálata sem segített. Az EU jogi normái módot adnak a „fekete bárány megfékezésére”. A médiatörvény ügyét az Európai Bíróság elé vihetik, vagy az országtól megvonhatják a szavazati jogokat. Először azonban az EU Bizottságának meg kell vizsgálnia, sérti-e a törvény az EU szabályozását. Ez nem lesz egyszerű, mivel Magyarország ez esetben a 27 EU-tagállam vonatkozó törvényeinek elemzését szándékozik követelni, hiszen Orbán szavai szerint a magyar törvény minden normáját más uniós tagállamoktól kölcsönözték” – állapította meg az írás.
Németország és Franciaország már felszólította Magyarországot a törvény módosítására, de Orbán válaszul közölte, hogy Berlin és Párizs beavatkozását „nem helyénvalónak és átgondolatlannak tartja”, véleménye szerint a magyar törvényt csakis az EU Bizottsága hivatott értékelni, és ígérte, hogy a döntésnek alárendeli magát. Szinte ezzel egyidejűleg a magyarországi diplomáciai testület anonim forrásai jelezték az AP hírügynökségnek, hogy a médiatörvényt érő bírálatokat talán az adók megemelése miatt elégedetlen külföldi konszernek pénzelik – emlékeztetett a kommentár.
Orbán egészében élesen reagált az új törvény körüli európai vitákra – vélte a cikk szerzője. „Először a politikus a bírálóktól azt követelte, hogy tartsák meg maguknak „nyugati” véleményüket, január 7-én pedig a The Financial Times útján arról biztosította az EU-t, hogy a magyar törvényhozás kizárólag az európai értékeken nyugszik” – mutatott rá a kommentár. „1998 és 2002 között a nyugati sajtó Hitlerhez hasonlított engem. Most azt írják, hogy Putyinra, vagy a fehérorosz államfőre hasonlítok” – emlékeztetett rá Orbán, akit a The Washington Post és a The Economist hasonlított Vlagyimir Putyin orosz kormányfőhöz. Megállapította, hogy az ilyen összehasonlítások „sértik Magyarországot, mivel demokratikus ország” – idézte végül a lenta.ru orosz hírportál.
