Az MSZP szerint a kormány a jómódúaknak kedvez, az alacsony és az átlagos keresetűeket sújtja. Szűcs Erika szerint őket a kabinet nem védi a hiteltörlesztés égbe szökő terheitől, csökken a fizetésük vásárlóértéke, kevesebb támogatást kapnak a gyermekneveléshez, mint a jól keresők.
Az ellenzéki képviselő példaként hozta, hogy noha a kormányprogram a társadalmi kohézió megerősítését ígérte, az adóváltozások miatt romlik a havi 290 ezer forintnál kevesebbet keresők helyzete. Leginkább az átlagkeresetűeké, akik évi 70 ezer forintot is veszíthetnek, miközben a miniszterelnök jövedelme havonta majdnem ötszázezer forinttal nő.
Szűcs Erika azt is kifogásolta, hogy a munkavállalókat érintő legfontosabb törvényekről – az indoklás nélküli elbocsátás engedélyezéséről a közszférában, a 98 százalékos különadó bevezetéséről, a magán-nyugdíjpénztári befizetések „einstandolásáról”, a sztrájkjog korlátozásáról – a kormány nem egyeztetett az érdekképviseletekkel.
Kitért arra, hogy a kormány őszig nem hívta össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, azóta sem hívta össze az Idősügyi Tanácsot, nem működik a Munkaerőpiaci Alap tanácsa. Ebből Szűcs Erika arra következtetett, hogy „csikorog a nemzeti együttműködés rendszere”, a törvényhozás folyamatából kimaradt a társadalom.
Kérdésre válaszolva reagált Gyurcsány Ferenc azon javaslatára, hogy minden ellenzéki párt hirdessen bojkottot az alkotmányozási folyamat egészére. Szűcs Erika úgy vélte: erős jelzésekkel kell kifejezésre juttatni, hogy a kormánytöbbség a Fidesz alkotmányát kívánja elfogadtatni, arról azonban, hogy erre a volt miniszterelnök által javasolt módszer megfelelő-e, nincs véleménye.
