Mint fogalmaz, a magyar lovas nemzet, ezért jól tudja, hogyan kell lendületet venni, akadályt ugratni, vágtára ösztökélni.
Liszt dallamosra hangolja az elnökséget
„Az erős Európa mindannyiunk érdeke, de csak akkor lesz és marad valóság,
ha külön-külön, és együtt is erősek, eltökéltek, bizakodók vagyunk. Nehéz, de izgalmas időben veszi át Magyarország a gyeplőt Belgiumtól. Magyarország történelmi megbízatásnak érzi a feladatot, egy nagy remény beteljesülésének” – állítja Schmitt. Az államfő azt reméli, hogy Magyarország uniós elnöksége a cselekvés
ideje lesz. A cselekvésé, amely a nehézségekben sosem kifogásokat,
hanem küldetést, legyőzhető és legyőzendő akadályokat lát.
Kiemeli azt is, hogy szeretné, ha ebben a félévben a magyarok a közös ügyek pezsgő valóságában felfedeznék a közös értékeket, szívesen vállalva az összetartozást, az európai identitás szép és felelősségteljes érzését.
Schmitt Pál leírja: 2011-ben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját ünnepli a kontinens, és ez Magyarország számára „különösen szépre, büszkére, dallamosra hangolja az elnökséget”. „Liszt életművében ott sűrűsödik minden, amit európai értéknek érzünk” – teszi hozzá.
Schmitt Pál és Hosé Manuel Barroso
„Magyarország mindig talpra állt”
Véleménye szerint „különös kegyelem”, hogy éppen most, súlyos dilemmák, kemény harcok, sorsfordító kérdések közepette állíthatja Magyarország az európai közösség szolgálatába azt a képességét, hogy mindig, minden körülmények között talpra tudott állni, újra tudta kezdeni. „A magyarok sikerre vihetik a közösség ügyét, mert történelmi tapasztalatok és jelenkori lelkesedés, eltökéltség ad hozzá erőt” – fogalmaz. „Uniós elnökként nem csak magunkért kell helytállnunk, hanem 27 ország polgáraiért” – írja Schmitt Pál.
Harrach: Európa szekere is kátyús úton halad
„Európa és Magyarország sorsa közös, Európa szekere is kátyús úton halad, de mi kátyúink mélyebbek, és az út egyik oldalán sűrűsödnek” – fogalmazott Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, aki fontosnak tartotta, hogy az uniós elnökségi program az emberi tényezőre épül. Hozzátette: a kontinensnek és Magyarországnak is megújulásra van szüksége, ez pedig célratörő és bátor vezetőt igényel.
„A korábban megfogalmazott négy célkitűzés közül az első – a növekedés és foglalkoztatás – olyan hosszú távú kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek meghatározóak az említett megújulásban, és irányváltásban” – mondta. Ezek közül kiemelte a kis és középvállalkozások helyzetének javítását.
Külön szólt a demográfia és a családpolitika hatásáról a foglalkoztatásra. „Naivitás lenne azt hinni, hogy félév elég arra, hogy a liberálisok családbarátokká váljanak, de ha egy lépést teszünk ebbe az irányba, az is elég lesz” – mondta Harrach Péter.
A frakcióvezető a romaintegrációról azt mondta, hogy kezelése a Gyurcsány-korszakban kudarcot vallott. „A kérdés fontossága feltételezi az empatikus és normakövetésre ösztönző megközelítést” – mutatott rá, hozzátéve: a jelenlegi magyar vezetéstől ez várható.
Harrach Péter azt mondta, még egy reménye van az elnökség idejére; az, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az időszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.
José Manuel Barroso, Schmitt Pál, Sztavrosz Lambrinidisz, Orbán Viktor
LMP: legyünk válságállóak
„Az LMP azt várja a magyar EU-elnökségtől, hogy Magyarország és Európa válságálló, szolidáris és zöld legyen” – fejtette ki az átvétel kapcsán az LMP választmányi szóvivője.
Tordai Bence hozzátette, elvárásaik kapcsán nem csak fél évre tekintenek előre, mert azok a folyamatok, amelyek a következő hat hónapban elindulhatnak, hosszabb távra, akár tíz évre is meghatározhatják az unió és az ország fejlődését.
Az általa említett három fő értéket vázolva, a válságállóságot úgy jellemezte, hogy a gazdaságban be kell állnia egy zöld fordulatnak és meg kell kezdődnie a zöld munkahelyteremtésnek. Azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság egyik legfőbb hatása a munkahelyek elvesztése volt, ezért ők olyan „jövőálló” munkahelyek megteremtését várják, amelyek a fenntarthatóságot segítik elő és egyúttal esélyt jelentenek az alacsony képzettségűeknek.
A téma kapcsán kitért arra is, hogy az EU-nak el kellene készítenie egy pénzügyi szabályozási keretet és kontrollálnia kell a spekulációs vagy „forró tőkék” mozgását. Ezt utóbbi problémát egy uniós összefogással elkészülő, a nemzetközi átutalásokra kivetett adóval orvosolnák.
A szóvivő a válságállóság kapcsán felhívta a figyelmet az energiaproblémára és a klímakérdésre is. Szavai szerint a cancúni klímacsúcs felemás eredményei miatt fontos, hogy Európa ambiciózus célokat tűzzön ki maga elé és ezeket meg is valósítsa. A romastratégiáról is szót ejtett: hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a romákat, hanem általában a szegényeket is célozza, mert a legfontosabb pontjai a korai illetve a minőségi oktatásra valamint a mindenki számára elérhető közszolgáltatásokra vonatkoznak. A szolidaritás harmadik megnyilvánulásának nevezte a balkáni bővítést és a keleti partnerségi programot. Közölte, az LMP azt szeretné, ha a balkáni térség belátható időn belül az unió tagjává válhatna.
Jobbik: siker lehet az uniós elnökség
A Jobbik is kifejezte, hogy mire számít. A párt szerint sikeres lehet a magyar soros uniós elnökség, de ehhez a kormánynak a jelenleginél konszenzuskeresőbb politikát kellene folytatnia.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese erről azt nyilatkozta: rosszul indult a magyar elnökség. Szerinte a kormánynak a „valóban rossz” médiatörvény miatt szembe kellett néznie az agresszív nemzetközi és belföldi ellenállással. „Ez nem jó jel, ennél lényegesen jobban lehetett volna indítani az elnökséget. Innen nehéz lesz a kormánynak visszaküzdenie a pozitív tartományba az uniós elnökség megítélését” – közölte.
Gyöngyösi Márton a kormány felkészültsége kapcsán megjegyezte: a Jobbik nem osztja az MSZP aggályait ez ügyben, de ezt elismeri, hogy a feladatra jobban is fel lehetett volna készülni. Az ellenzéki párt szerint a kormány saját hibája, de az örökölt helyzet miatt is jellemezte az elmúlt fél évet a kapkodás, a fejetlenség.
