Kiszelly Zoltán politológus jelentős hangsúlyeltolódást érzékel a magyar külpolitikában az Orbán-kormány hivatalba lépése óta. A legjelentősebb változás szerinte az, hogy míg az előző, balliberális kormányok inkább konszenzusra törekedtek, a mostani kormány jobban, konfliktusok árán is képviseli a nemzeti érdeket. A nyugati integráció változatlanul fontos, és nem a konfliktus a cél, de “a kormány politikai eszköztárában a konfliktus is benne van, jobban vállalja azt” – fogalmazott.
Az Orbán-kormány külpolitikája szerinte kreatívabb, mert megpróbálja mozgásterét bővíteni, s ennek érdekében felvállalja a konfliktusokat, míg a balliberális kormányok konszenzusorientáltak voltak. Az elemző figyelmeztetett: a konfliktusok felvállalásában a kormány nem feszítheti túl a húrt.
A legfőbb konfliktus – megítélése szerint – a magánnyugdíjpénztárak “államosítása” körül fog kialakulni. Azt mondta, erről a több tagállamot érintő ügyről még komoly vita lesz; egyebek mellett utalt arra, hogy az ír és az észt kormány is “kölcsönvette” a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat. Kifejtette, hogy az utóbbi időben sokat bírált magyar médiatörvény nem érinti a közösségi jogot, tehát bírósági elmarasztalás nem lehetséges. A médiatörvény körüli viszály Kiszelly Zoltán meglátása szerint el fog csendesedni. “Nem hiszem, hogy emiatt komoly konfliktus lehet” – tette hozzá.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány külpolitikáját elődjéhez képest határozottabb, látványosabb érdekérvényesítő politika jellemzi. A kormány az első pillanattól fogva inkább vállalja a konfliktusokat, akár a nemzetközi szervezetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap, akár a szomszéd országok, elsősorban Szlovákia vonatkozásában, utóbbival a szlovák nyelvtörvény, illetve a határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatban.
Azt mondta, ennek az erőteljesebb fellépésnek az előnyök mellett hátrányai is vannak. Megítélése szerinte “nem szerencsés”, hogy Magyarországról döntően negatív kép alakult ki külföldön, különösen a soros EU-elnökség küszöbén.
“Ezen könnyen rajtaveszthet Magyarország” – mondta, megjegyezve, hogy “az uniós elnökséget sem nagyon segíti az a fajta nemzetközi környezet, amely az utóbbi egy-két hétben kialakult a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikák miatt“. Hozzátette, az Orbán-kormány kevéssé törekedett arra, hogy ezeket az aggodalmakat eloszlassa, inkább nagyon határozottan szembement a bírálatokkal, azok alapját és megfogalmazóit igyekezett hitelteleníteni. “Ez lehet, hogy belföldön működik, de a külpolitikában aligha” – szögezte le az elemző.
