Belföld

Majdnem simán átment a médiatörvény

Leszavazták Balsai módosító javaslatát, ezért mégis lehet majd fellebbezni a médiahatóság bírsága ellen.

Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Az új szabályozás minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed.

A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig “A magyar sajtószabadság élt 21 évet” feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott.

A kormánypártok leszavazták Balsai javaslatát

A Fidesz és a KDNP is leszavazta viszont az alkotmányügyi bizottság, a médiatörvény tervezetéhez hétfőn benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatát, amely megakadályozta volna, hogy a jogsértés miatt megbírságolt médiumok a médiahatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezhessék.

A fideszes bizottsági elnök, Balsai István által aláírt indítvány két kormánypárti képviselő – a fideszes L. Simon László és a kereszténydemokrata Pálffy István – múlt héten elfogadott javaslatát változtatta volna meg, a Ház azonban egyhangúlag, 342 nem szavazattal elutasította azt.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat így továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumokra kétszázmillió forintig, más médiaszolgáltatókra ötvenmillió forintig, országos napilapokra és internetes sajtótermékekre huszonötmillió forintig, hetilapokra és folyóiratokra tízmillió forintig kiróható bírságokat ne kelljen azonnal befizetni, csak a bíróság döntése után.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik