Úgy látja, hogy a döntés mögött az állhat, hogy a minősítők
óvatossá váltak, elfogyott a türelmük, és a korábbi évek rossz
tapasztalatai után pesszimistán ítélik meg az országot.
“A Moody’s leminősítése a Magyarországgal szembeni bizalom hiányát jelenti, de azt is látni kell, hogy a radikális adócsökkentésnek van kockázata” – mondta Barcza György, aki egyébként jó döntésnek tartja az adósság csökkentését a magán-nyugdíjpénztári
pénzekből, ugyanis a privát kasszák évente a GDP másfél százalékával
csapolták meg az állam bevételeit, s ez az eladósodottságot 15-20
százalékponttal növelte 1998 óta.
“A koncepció arra épít, hogy a terhek mérséklése nyomán keletkezett bevételi lyukat a gazdaság növekedése majd betömi” -magyarázza. A szakértő szerint ez teljesülhet, de nincs rá garancia.
Szerint az is probléma, hogy nehéz összerakni egy pontos költségvetési képet, ugyanis ezermilliárdos nagyságrendűek a változások. De ennek csak a fele adócsökkentés, a többi a hiány mérséklésére megy el.
A növekedés csak az egyik kulcskérdés, a fenntarthatóság másik feltétele, hogy a kormány ne növelje az inflációt meghaladó mértékben a kiadásokat, s a magyar államháztartás ne váltson át osztogató üzemmódba. Ez eddig soha sem sikerült. Most ígéretként elhangzott, és a költségvetés 2014-ig szóló tervszámai is ezt az elhatározást tükrözik – magyarázta Barcza György.
