A kormányciklus legelején Orbán több évig tartó alkotmányozási folyamatról beszélt. Az új alkotmány elfogadásának céldátuma 2013 volt. Aztán felgyorsultak az események, a miniszterelnök már nem akart évekig bajlódni az új alaptörvénnyel, és 2011-et jelölte meg kívánatos határidőként. A gyorsítás oka nyilvánvaló volt. A hivatalba lépett miniszterelnök ugyanis azzal szembesült, hogy nem engedheti el a költségvetési hiányt, ezért azzal kellett számolnia, hogy a szigorú költségvetési politika erodálhatja kormánya népszerűségét, és 2013-ra már nem lesz elég támogatottsága egy új alkotmány elfogadásához. Ezért a nagy sietség.
Bár a nyugdíjpénztári lenyúlásra és az extraadókra épülő költségvetési politika egy időre elhárította a szigorú költségvetési politika közvetlen kényszerét, ezzel levegőhöz jutott a kormány (tegyük hozzá, hogy rengetegbe fog ez még nekünk kerülni), de az is kiderült, hogy a szerkezeti reformok nem odázhatók el minden határon túl. Igen ám, de a reformok sok feszültséget hoznak. Átírják az igazgatás, az oktatás vagy éppen az egészségügyben kialakult viszonyokat. Lesznek, akiknek javul, másoknak viszont romlik a pozíciója. A reformnak rövid távon jelentős társadalmi és politikai ára van. Ez utóbbi megjelenik a kormány romló támogatottságában, népszerűségében. Ezt tudja jól Orbán is – írta a volt miniszterelnök.
Az alkotmányozást már nem lehet jobban felgyorsítani, ezért most más eszközhöz kell nyúlni. A reformok indítását kell elhalasztani: az elmúlt napok bejelentése szerint ezekre jövő tavaszig várhatunk. Magyarán az alkotmány elfogadásáig ne történjen semmi, ami veszélyezteti a kormány népszerűségét, utána meg majd meglátjuk. Azt nem tudom, hogy van-e bármi a kormány fiókjaiban, de azt igen, hogy ezzel az időzítéssel veszítünk egy egész évet. Úgy telik el a ciklus első éve, hogy nem történt érdemi államháztartási reform, és nem kezdődik el a fenntarthatóságot elősegítő átalakulás a nagy rendszerekben.
A kormány lehet, hogy ezzel nyer, de mi bizonyosan vesztünk. A társadalmi, politikai egyenleget meg majd 2014-ben meglátjuk. Mert erre is igaz: az nevet, aki utoljára nevet – olvasható Gyurcsány Ferenc blogjában.
