1. A Fidesz a választások előtt nagyon kevés konkrét ígértet tett. Azt azonban folyamatosan hangsúlyozta, hogy egyrészt nincs, nem lenne szükség megszorításokra, másrészt pedig a válságból kivezető utat a radikális adócsökkentésben látja.
Kérdés: helyes, adekvát volt-e az ellenzéki párt elképzelése. Szerintem: jól hangzott – írja az elemző.
2. A Fidesz az elmúlt években, a választási programjában és a kormányprogramban is hitet tett az alkotmányosság tiszteletben tartása mellett. Számos nyilatkozat idézhető, amelyben egy-egy alkotmánybírósági határozat után a párt és annak vezetője a demokrácia győzelméről beszélt, és antidemokratikusnak tartotta a döntések megkérdőjelezését, kijátszását.
Kérdés: helyes álláspontot képviselt-e ezekben az ügyekben a párt. Török Gábor szerint: igen, feltétlenül.
3. A Fidesz azt követően, hogy a nemzetközi partnerek nem engedélyezték számára a költségvetési hiány elengedését, úgy döntött, hogy részben hitelességének megőrzése, részben egy új gazdaságpolitika megvalósítása okán sem tér el korábbi ígéreteitől: nem hoz az embereket azonnal és közvetlenül érintő megszorításokat, hanem más eszközöket keres (válságadók, magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése), illetve megvalósítja az elmúlt évek legjelentősebb adócsökkentését, amely elsősorban a többet keresőknek kedvez.
Kérdés: jól tette-e a kormány, hogy kitartott korábbi tervei mellett. Szerintem: kockázatos, de biztató lépés volt – véli az elemző.
4. Amikor kiderült, hogy az Alkotmánybíróság az ezekhez képest jelentéktelennek számító költségvetési tételű 98 százalékos adó kapcsán alkotmányellenességet állapított meg, a Fidesz joggal számíthatott arra, hogy az erre az évre tervezett, válságadókból és magánnyugdíjpénztári befizetésekből származó költségvetési bevételek is veszélybe kerülhetnek, ha az Alkotmánybíróság dönt majd ezekben a kérdésekben.
Kérdés: jól mérte-e fel a helyzetet a Fidesz. Török Gábor véleménye: igen.
5. A Fidesz úgy döntött, hogy számára fontosabb gazdaságpolitikai terveinek a megvalósítása, mint az, hogy a korábbi álláspontjának megfelelően tiszteletben tartsa a bíróság határozatát. Kihasználva, hogy a 98 százalékos adó mellett erős érvek hozhatók fel, ennek a kérdésnek az ürügyén támadást intézett az utólagos felülvizsgálat általános jellege ellen. Azaz: a Fidesz nem vállalta annak kockázatát, hogy esetleg át kell alakítania gazdaságpolitikáját, hanem inkább az Alkotmánybíróság kiiktatását határozta el.
Kérdés: helyes döntés volt-e ez. A politikai elemző szerint nagyon nem.
6. A kormánytöbbség a hatályos alkotmány szerint jogosult az alkotmány megváltoztatására, azaz akár az Alkotmánybíróság átalakítására, jogköreinek megnyirbálására is. A döntés törvényes lenne, viszont ellentétben áll azzal, amit a Fidesz korábban ebben az ügyben képviselt.
Kérdés: nem vet-e fel hitelességi problémákat az eljárás. Szerintem: igen, felvet, ahogy azonban az is – más formában – felvethetne, ha a Fidesz a gazdaságpolitikában venne éles kanyart – írja Török Gábor.
