A kétharmad igazságérzete
„Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk” – mondta a kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz alkotmánymódosítással el akarja venni az Alkotmánybíróságtól a jogkört azokon a területeken, ahol népszavazásnak sincs helye.
Előzőleg az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a 2 millió forintnál nagyobb végkielégítésekre az állami szektorban kirótt 98 százalékos adót. Az említett tartalmú alkotmánymódosítás esetén az Alkotmánybíróság már nem gátolhatná a végkielégítési törvény érvényesítését. Orbán Viktor azt mondta, hogy teljes mellszélességgel támogatja Lázár János alkotmánymódosítási javaslatát, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget.
Az ellenzék igazságérzete
Az Alkotmánybíróság jogköre megnyirbálási tervének hírére aztán többek között az ellenzéki pártok is felhördültek. Az MSZP és az LMP frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy közösen fordulnak Schmitt Pálhoz. Mint Schiffer András és Mesterházy Attila elmondta, nyílt levélben azt kérik az államfőtől, „vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen”. Pénteken Gyurcsány Ferenc levelet írt Sólyom László volt államfőnek: „Nem gondolja úgy, hogy most is meg kellene szólalnia?”.
A volt és a jelenlegi államfő igazságérzete
Sólyom László államfői hivatalából való távozása óta először avatkozott a politikába: pénteken ellátogatott Schmitt Pál köztársasági elnökhöz és „elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának – a jogállamiság alapjai szempontjából – aggályos voltára” – olvasható a KEH közleményében.
Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken este elhangzott televíziós beszédében azt mondta, az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát – mondta. Ha el akarjuk érni közös célunkat, „nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni”. Mindig azt a kérdést érdemes feltenni, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem – taglalta. „Mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást.”
Az MSZP szombat délutáni közleményében csalódottságának ad hangot: „A köztársasági elnök bebizonyította, hogy elkötelezett pártkatona, aki képes feláldozni a jogállamiság eszméjét, a törvényességet és a demokrácia hagyományosnak tekintett értékeit a kormányzó párt érdekeinek oltárán.” A jogállam elleni újabb támadásként értékelik a köztársasági elnök szavait, amelyek úgy hatottak – írják – mint amikor egy katonát a golyózápor elé küldenek.
Reakciók és egyéb igazságérzetek
Navrasicsnak nem tetszik a terv?
„Sólyom aggályosnak tartja a helyzetet, Schmitt nem” – írja szombati számában a Népszabadság. Információik szerint a kormányt már a Lázár-féle alkotmánymódosítási terv is megosztotta. Úgy tudják, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes – aki köztudottan kényes az alkotmányosságára –, „rossz néven vette” az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítését, és az időzítést is – írják.
Kukorelli a sztálinista alkotmány visszatérését vízionálja
A Népszabadság egy másik cikkében Kukorelli István volt alkotmánybíró úgy nyilatkozik, hogy „a Fidesz lépése nem jogállami válasz, s visszatérünk az 1949-es sztálinista alkotmány koncepciójához… ahol a szuverenitásból eredő összes hatalmat a parlament gyakorolja és nincs olyan testület, amely felülbírálhatná”. Szerinte az alkotmánybírák nem a célt, csupán az eszközt vitatták, amikor úgy döntöttek, hogy alkotmányellenes a 98 százalékos különadóról szóló törvény. „Még mindig van megoldási lehetőség, ha a kormány még egyszer, figyelmesen elolvassa az AB határozatát… meglátja benne a segítő szándékot, és ennek megfelelően reagál.”
Majtényi szerint csak Magyarországon múlik
Matalin Dóra másik interjúalanya, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az ORTT korábbi elnöke szerint „ha a Fidesz terve megvalósul, az Magyarországot alkotmányos tekintetben nagyjából a földrajzi Kelet-Európába helyezi át, ami a jogállamiságot illeti”. Megvannak azok a technikák – hívja fel a figyelmet -, amelyekkel az alkotmánybíróságok a hatáskörüket bővítik, ami elméletileg akár válasz lehet a hatáskörszűkítésre. „Azt az illúziót azonban, hogy lenne olyan nemzetközi intézmény, amely meg tudja akadályozni az AB hatáskörének módosítását, szeretném eloszlatni.”
Jakab András szerint alkotmányosan is lehetne
Jakab András alkotmányjogász pénteken az Indexnek arról beszélt, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatása alkotmányos módon is lehetséges.
Ezenkívül pedig szerinte az Ab jogkörének szűkítése olyan problémákat okoz, amiket a javaslat kidolgozói nem gondoltak át kellőképpen. Az Ab az új rendszerben semmiről nem dönthetne, amiről nem lehet népszavazást kiírni. Példaként azt hozza fel, hogy a magyar jogban nem lehet népszavazást kiírni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekről. “Ha abszurd példát akarunk hozni, ez azt jelenti, hogy ha valamelyik jövőbeni kormánynak nem tetszik valamilyen kétharmados törvény, akkor keres egy együttműködésre hajlandó kis államot, köt vele egy nemzetközi szerződést, majd sima feles törvénnyel átülteti a szerződést a hazai jogba. Ezt az eljárást már nem lehetne az AB-n megtámadni.”
Török Gábor szerint hitelességi problémákat vet fel
Amikor kiderült, hogy az Alkotmánybíróság a 98 százalékos adó kapcsán alkotmányellenességet állapított meg – írja Török Gábor blogjában – a Fidesz joggal számíthatott arra, hogy az erre az évre tervezett, válságadókból és magánnyugdíjpénztári befizetésekből származó költségvetési bevételek is veszélybe kerülhetnek, ha az Alkotmánybíróság dönt majd ezekben a kérdésekben. “… úgy döntött, hogy számára fontosabb gazdaságpolitikai terveinek a megvalósítása, mint az, hogy a korábbi álláspontjának megfelelően tiszteletben tartsa a bíróság határozatát. Kihasználva, hogy a 98 százalékos adó mellett erős érvek hozhatók fel, ennek a kérdésnek az ürügyén támadást intézett az utólagos felülvizsgálat általános jellege ellen. Azaz: a Fidesz nem vállalta annak kockázatát, hogy esetleg át kell alakítania gazdaságpolitikáját, hanem inkább az Alkotmánybíróság kiiktatását határozta el. (…) A döntés törvényes lenne, viszont ellentétben áll azzal, amit a Fidesz korábban ebben az ügyben képviselt.” Majd azt a kérdést teszi fel, hogy nem vet-e fel hitelességi problémákat az eljárás. A válasza pedig az, hogy “Szerintem: igen, felvet, ahogy azonban az is – más formában – felvethetne, ha a Fidesz a gazdaságpolitikában venne éles kanyart.”
A Magyar Nemzet szerint az Ab nem konzekvensen ítélkezik
A Magyar Nemzet Az átmentett végkielégítés – Régi tapasztalat, hogy adóügyekben az AB változatosan ítélkezik című cikkében azt írja, „a régi, paktumokon alapuló, átmeneti alkotmány nem képes megfelelő kereteket adni a társadalom boldogulásához. Most már azoknak is juttatni kell valamit, akik eddig a vesztesei voltak a két évtizedes átmenetnek. A kétharmados többség így szavazott”. Az Ab „változékony ítélkezésének” gondolatát pedig Kilényi Géza professzortól kölcsönzi, aki az Ab korábbi tagja, és egyik előadásában arra hivatkozott – írja a MN -, hogy „a bírák, vagyis az alkotmányosság első számú őrei, az alaptörvény szolgái olykor durván szembehelyezkednek az ország hatályos alaptörvényével”.
Boross szerint nem kell írott alkotmány
Boross Péter volt miniszterelnök lapunknak adott interjújában azt mondta: „A demokratikus eufória, ami ’89-ben létrehozta az Alkotmánybíróságot, azt eredményezte, hogy most bármely állampolgár a testülethez fordulhat.” Ő rövidebb, egyértelműbb alkotmányt írna.
“A magyar történelemnek két igazán progresszív időszaka volt: Tisza Kálmán 15 éves és Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége alatt. Stabil parlamenti háttérrel rendkívül cselekvőképes kormány működött, kevés akadálya volt a kormányzati szándéknak… Az elmúlt húsz évet átható viták, kompromisszumkeresések és elgyengítések negatívan befolyásolták a kormányzati politikát. (…) Nekem igazán az tetszene – aminek nem sok a realitása –, hogy visszatérjünk az ezeréves alkotmány rendszeréhez, kartális, vagyis írott alkotmány nélkül, sarkalatos alaptörvények vezénylésével.”
A szlovák Sme szerint Magyarország ideológiai laboratórium
A “Fidesz-klub főnökének” elmélete Szlovákiában is hívekre találna – írja Peter Schutz jegyzetében -, a legfőbb teoretikusa pedig nem is Orbán Viktor, hanem Václav Klaus. A cseh államfő tavaly ősszel arra szólította fel a parlamentet, hogy értékelje át az alkotmánybíróság pozícióját. Az alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek találta az előrehozott választások kihirdetését. Meglehet, hogy Klaust valóban a demokráciai féltése ihlette, de a mai Magyarország az „olykor bolondos Fidesz” kétharmadával olyan egyedi laboratórium, ahol közelről figyelhetjük meg, hová vezethetnek az ideológiai támadások a „bírói uralom” ellen – írta a liberális napilap. A Sme jegyzetírója szerint „nyilvánvaló, hogy a bírák is tévedhetnek, s olykor le is vannak fizetve, amit Szlovákiában jól ismerünk.” A nagy kérdés azonban az, hogy az alkotmánybíróságnál biztonságosabb-e az élet, a szabadság és a vagyon számára „a beképzelt és forradalmi küldetésében hívő kétharmados törvényhozási hatalom” – zárta jegyzetét a szlovák napilap szerzője.
