A politológus kifejti, hogy a „Fidesz ellenzékben mennyire kényes volt az Alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartására. Joggal bírálta a kormányt, ha elbukott az alkotmányossági vizsgán, és felháborítónak tartotta, ha egy bírósági határozatot követően még ügyeskedni próbált a kabinet. A Fidesz minden akkori mondata igaz volt, s most is helytálló.”
Az elemző súlyosnak minősíti a Fidesz azon bejelentését, amely szerint kiveszik az Ab kezéből az olyan típusú javaslatok elbírálásának jogát, mint a párt Alkotmánybíróság által megvétózott különadó javaslata. Emellett a népszavazási lehetőséget is szűkítik, pedig ezeknek „a párt is sokat köszönhet, hiszen segítették a Gyurcsány-kormány elleni harcban”. Most pedig a Fidesz ezeket „világos politikai érdekei miatt jelentősen megnyirbálja” – írja Török Gábor.
„Nem gondolom, hogy ezzel vége lenne a jogállamnak, de el kell ismernem, hogy ezek a lépések nem csupán elvtelenek (hiszen ellentétesek mindazzal, amit ellenzékben a Fidesz képviselt), de valóban átlépik azokat a határokat, amelyeket a magyar politika meghatározó, felelős szereplői az elmúlt két évtizedben többé-kevésbé igyekeztek tiszteletben tartani” – írja blogjában a politológus Hol van a Rubicon? címen.
Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, ezért megsemmisítette azt a júliusban elfogadott törvényt, amely visszamenőleg 98 százalékos adót vet ki a közszférában a kétmillió forint feletti végkielégítésekre. A törvény, amelyet több mint kilencvenen támadtak meg az Alkotmánybíróságon azonban mégsem megy az iratmegsemmisítőbe, mert a Fidesz a döntés után alig három órával közölte, hogy változatlan formában újra beterjeszti azt.
