A versenytörvény módosítását július 5-én fogadta el a parlament. Sólyom László, akkori köztársasági elnök 10 nappal később fordult az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a GVH alelnökeinek a megbízása megszűnne az elnök megbízásának a lejártával.
A mostani AB döntés indokolása szerint a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott – hat éves – megbízatási időtartama a GVH autonómiáját védő garanciarendszer egyik eleme. Ezt az Alkotmányból fakadó garanciális követelményt figyelmen kívül hagyó szabály a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, vagyis sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
Az AB ugyanakkor nem állapította meg annak a rendelkezésnek az alkotmányellenességét, amely szerint a GVH elnökének javasolt személy is kezdeményezheti – a miniszterelnök egyetértésével – az elnökhelyettesek kinevezését.
A határozat alkotmányellenességet megállapító részéhez Lenkovics Barnabás és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
