Selmeczi Gabriella közölte: törvényjavaslata egyrészt megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, másrészt megszünteti a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, harmadrészt pedig az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremti az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét.
Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor az viszi magával a rá eső tulajdonrészt, s ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összege határozza meg. Aki pedig a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből.
Kérdésre válaszolva elmondta: törvényjavaslata a harmadik eleme a „nyugdíjvédelmi programnak”, az első két elem az a törvényjavaslat-csomag volt, amely lehetővé teszi, hogy november 1-jétől a nyugdíjpénztárba átutalt havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjrendszer számlájára kerüljön. A mostani törvényjavaslat azzal lép tovább, hogy kimondja: a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban – tette hozzá a miniszterelnöki megbízott.
Ennek technikájáról azt mondta: az érintett az egyéni számláját viszi magával az állami rendszerbe, a számlán lévő vagyont – amelynek egy része állampapír, másik része pénzpiaci eszköz – nyilvántartják majd; de hogy milyen járadékban részesül majd az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki – hívta fel a figyelmet. Aki úgy dönt, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, annak azt 14 hónapot kell majd jóváírni, ameddig nem a magánpénztárakba utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki – közölte a fideszes politikus. A pénz a biztosítotté – hívta fel a figyelmet, de hogy milyen formában kapja majd meg, azt ki kell dolgozni.
Azokról, akik a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, Selmeczi Gabriella azt mondta: ha úgy döntenek, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, cserébe a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért – amelyet átadnak az állami kasszának – megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Selmeczi Gabriella elmondta: a kormánynak és a parlamentnek a jövő év végéig kell megalkotnia a részletszabályokat, de ennél jóval gyorsabban hozzák meg ezeket. Megismételte: senkit nem érhet kár, ha visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az állam a magánpénztáraknál jobb hozamokat tud majd elérni az értékpapírok kezelésével, és garantálja a nyugdíjak értékállóságát.
Arra a kérdésre, hogy egyéni számlán vezetik-e majd az állami rendszerbe belépők pénzét, azt válaszolta: a kérdés előreszaladt, de az lenne a legkorrektebb megoldás, ha a magánnyugdíjrendszer egyéni számláit átviszik az államiba, és ott vezetik majd. Arra a kérdésre, hogy akik viszont már az állami rendszernek a tagjai, kapnak-e egyéni számlát, Selmeczi Gabriella nemmel válaszolt. Hozzátette: ők a felosztó-kirovó rendszer tagjai.
„Senki nem kötelezhető arra, hogy pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére, és ott kockáztassa a nyugdíját” – fogalmazott. Selmeczi Gabriella azt mondta: az MSZP a népszavazási kezdeményezésével a spekuláns üzletemberek oldalára állt az emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben. Szerinte egy demokráciában még népszavazással sem lehet elvenni az emberektől a szabad választás jogát, senkit nem lehet rávenni arra, hogy a tőzsdén kockáztassa a nyugdíjforintjait.
