Az index.hu hírportál pénteki cikke saját információira hivatkozva arról számol be, hogy a felsőoktatási törvény október közepére elkészített végleges vitairata alapján a hallgatóknak a jövőben legfeljebb négy vizsgaalkalmuk lesz egy-egy tárgy teljesítésére, a sikertelen vizsgák után pedig kizárnák őket a felsőoktatási intézményükből.
Az egyelőre nem nyilvános végleges vitairat koncepciójáról már augusztusban is tárgyalások folytak, amelyeken Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének tagja és a hallgatói önkormányzatot képviselő Körösparti Péter is részt vett.
Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, az augusztusban ülésező bizottság elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a vizsgalehetőségek korlátozása a valóban tanulni vágyó hallgatók érdekét szolgálja, és azt szeretné elérni, hogy a tanulók már az első vizsgaalkalomra megfelelően felkészüljenek.
Körösparti Péter, a HÖOK elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy nem értenek egyet a vizsgaalkalmak számának korlátázásával, emlékei szerint ez az augusztusi tárgyalásokon sem került szóba. Kiemelte: a professzorok az egyetemek élet-halál uraivá válnának a fenti intézkedéssel, „kivégzőosztag elé állítva” a vizsgázó hallgatókat.
Az állami finanszírozás keretében tanuló hallgatóknak jelenleg – intézményektől függően – hat-nyolc lehetőségük van egy-egy tantárgy teljesítésére, de ezek elmulasztását is legfeljebb a költségtérítéses besorolásba való áthelyezéssel szankcionálják – emlékeztetett a HÖOK vezetője.
Abban Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter egyetértett, hogy szükség lenne legalább két emelt szintű érettségihez kötni a továbbtanulást, sőt a hallgatók képviselője szerint a felvételizőktől egy nyelvvizsga felmutatását is el lehetne várni.
A nem emelt szintű érettségit tevő, elsősorban természettudományi vonalon tanulók sokszor még a választott szak elkezdéséhez szükséges alapismeretekkel sem rendelkeznek, ezek pótlása rengeteg időt és pénzt emészt fel – fejtette ki Náray-Szabó Gábor, hozzátéve, hogy ezzel az intézkedéssel a középiskolák színvonala is emelhető lenne.
Az Index cikkében arra is kitér, hogy a vitairat készítői véleményezési jogra cserélnék a hallgatók rendszerváltás óta létező egyetértési jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályok kialakításában. Az MTI által megkérdezett felek ezzel szemben úgy foglaltak állást, hogy a hallgatóknak továbbra is bele kell szólniuk az egyetem vezetésébe.
Náray-Szabó Gábor szerint azonban a tanulóknak a jelenlegi egyharmadosnál kisebb intézményvezetési beleszólási lehetőség is elegendő lenne ahhoz, hogy hozzájussanak a lehető legmagasabb szintű oktatáshoz, valamint az egyértelmű vizsgafeltételekhez. Ezekben a kérdésekben továbbra is fontos megőrizni a hallgatók beleszólását, de ez már nem mondható el a dékáni és rektori kinevezések esetében – mutatott rá a professzor.
Körösparti Péter amellett érvelt, hogy a hallgatók továbbra is 25-33 százalék közötti részvételt kapjanak az intézmények említett döntéshozatalaiban. A HÖOK elnöke felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a koncepció nem tenné lehetővé számukra az egyetem vezetőinek választásában való részvételt. Szerinte így az az „elképesztő helyzet” állna elő, hogy a diákok szavazhatnának például az országgyűlési képviselőkre, de az általuk talán jobban is ismert rektorokra és dékánokra nem.
Náray-Szabó Gábor és Körösparti Péter arra is kitért, hogy a felvételizőknek nem a felsőfokú oktatási intézmények népszerűségi listája, hanem a jövőbeni elhelyezkedési lehetőségeik szerint kellene válogatniuk a főiskolák és egyetemek között. Az egyetemi tanár szerint a kormányzatnak ezért a munkaerőpiac igényeit felmérve kellene megszabnia, hogy milyen arányban lehet jelentkezőket felvenni az egyes szakcsoportokra. Hozzátette: jelenleg túl sok az elhelyezkedni képtelen bölcsész, miközben hiány van például gépészmérnökökből, illetve más természettudományi végzettségű szakemberekből.
