A lángot fellobbantó fiatalok Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több tucatnyi érdeklődő jelenlétében helyezték el fáklyáikat a márvány emlékmű előtt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplőit korabeli Csepel teherautók szállították a budai Bem térről a Parlament előtti Kossuth Lajos térre.
A Forradalom lángja emlékmű felállításáról az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára.
Lugossy Mária szobrászművész, csúcsán megtört fekete márvány alkotásán a Kossuth-címer és egy 1956 felirat látható. Az emlékmű előtti lángot azóta minden évben meggyújtják és egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobogni hagyják.
Előtte a Bem téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 54. évfordulója alkalmából tartott budapesti megemlékezés.
Az ünnepi fáklyás menet mintegy ezer résztvevője a Műegyetemtől vonult át a Bem térre, az egykori forradalmi események másik emblematikus helyszínére, a Rákóczi Szövetség rendezvényére.
A téren Kövér László, az Országgyűlés elnöke koszorút helyezett el az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse, Bem József tábornok szobránál. Koszorúval emlékezett továbbá Szapáry György, a miniszterelnök főtanácsadója, a Fidesz országgyűlési csoportja nevében Fónagy János közlekedési államtitkár, a KDNP parlamenti képviselőcsoportja nevében Salamon László országgyűlési képviselő.
Elhelyezték a megemlékezés virágait többek között a Jobbik, az MDF, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az I. és a II. kerületi önkormányzat, a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselői is.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke megemlékezésen azt mondta: az ország új sorsához új erőt kell keresni, a régi, tradicionális alapokon. Ehhez nyújthat segítséget 1956 emléke, amely „valóban közösséget teremt”. Véleménye szerint „a magyar lelket újra kell teremteni”, az ország csak így újulhat meg. Hozzátette, hogy a nemzedékek mindig újrafogalmazzák identitásukat, most is választás előtt állnak, mert „a dolgok újragondolása mindig a fiatal nemzedékre vár”. Hangsúlyozta, hogy október 23-a az egész magyarság ünnepe. Ezt az ünnepet az utóbbi években egyfajta zavar vette körül, mintha „képtelenek lennénk az egységes ünneplésre a szabadság és egység ünnepén” – fogalmazott.
A határon túli fiatalok nevében Vizy Előd kolozsvári egyetemista mondott beszédet, rámutatva arra: éppúgy őrzik az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, mint az 1848-1849-es forradalomét vagy a Rákóczi-szabadságharcét. Az ünnep most is az összetartozást kell, hogy jelképezze, csak így válhatnak a következő nemzedékek méltóvá a szabadságharcos ősökhöz – tette hozzá.
